Magyar döntvénytár, 5. kötet (1905)

614 Adó- és illetékügyek. 46. §*ának első bekezdése és az illetéki díjjegyzék 21. tétele értelmében csak darabonkint és ivenkint esnek a megfelelő bélyegilleték alá s nincsen olyan törvényes rendelkezés, a mely szerint a születéstől, kereszteléstől, esketéstől vagy halálozástól különböző eseteket vagy személyes tulajdonságokat és tényleges körülményeket tanusitó bizonyítványtól a benne igazolt esetek, tulajdonságok vagy körülmények számához képest volna az illeték lerovandó, azért a niegleletezett bizonyítványok mindegyikén lerótt egy-egy koronán felül követelt illetékeket fenntartani nem lehetett. (16768. sz. 1904 január 29.) . 366. Csendháborítás miatt folyamatba tett kihágási ügyben benyújtott felebbezések, az ill. díjjegyzék 23. t harmadik bekezdése értelmében, bélyegmentesek. (13981. sz. 1903 május 19.) 367. A csődtömeggondnoknak a csődbírósághoz a csődtörvény 260. §-a alapján intézett oly beadványa, melyben a szövetkezeti tagokra kivetett járulékokat az egyes szövetkezeti tagoktól végrehajtás utján behajtatni vagy a végrehajtásnak hivatalból leendő foganatosítását elrendelni kéri: bélyegmentes. Indokok: A jelen esetben az illetéki díjjegyzék 24. tételének »Csőd« vezérszó alatti 1—11. pontjainak egyike sem nyerhet alkalmazást, kell tehát, hogy az ügy a 12. pont alapján biráltassék meg, vagyis az döntessék el, vájjon a szóban levő beadvány a tömeggondnok felperessége alatt indított peres eljárásban beadott végrehajtási kérvénynek vagy beadványnak tekintendő-e vagy pedig oly iratnak, a mely tisztán csak a csődeljárás szerint a csődtömeg kezelésének, illetve az ezzel kapcsolatos eljárásnak keretébe tartozik. Ennek a kérdésnek megvilágítására az 1881 : XVII. törvényczikk 257—261. §-ai, valamint a kereskedelmi törvénynek (1875 : XXXVII. törvényczikk) 231. §-a szolgálnak. A csődtörvény idézett §§-ai szerint, ha a csődeljárás már annyira haladt, hogy a végfelosztási terv elkészíthető, a szövetkezet képviselősége kimutatást tartozik készíteni arról, hogy az egyes szövetkezeti tagok az alapszabályokban, illetve a kereskedelmi törvényben megállapított felelősséghez képest, mennyivel tartoznak a társasági adósságok fedezéséhez járulni. Ha a szövetkezeti tagok a járulékkimutatás tekintetében hozott határozat jogerőre emelkedésétől számítandó 15 nap alatt kötelességeiknek eleget nem tesznek, a képviselőség a kivetett járulékokat az egyes szövetkezeti tagoktól végrehajtás utján behajtani tartozik. A kereskedelmi törvénynek 231. §-a pedig világosan rendeli, hogy a korlátlan felelősséggel alakult szövetkezetek tagjai a társaság kötelezettségeiért egész vagyonukkal felelnek. Világosan kitűnik ezekből, hogy e mellett a törvény által szabályozott kivételes eljárás mellett sem a csődtömeggondnok felperessége alatt vitt cselekvő perről, sem peres eljárásban, illetve annak folytán eszközölt végrehajtásról, de igenis szó van a vagyonbukott szövetkezet ellen nyitott csőd folytán á passivák fedezésére a szövetkezeti tagoktól, nem mint ennek adósaitól, hanem mint eme passivák részeseitől beszedendő járulékokról. (3359/1900. szám.)