Magyar döntvénytár, 5. kötet (1905)

Curiai bíráskodás. 51 alapították és e tényekre vonatkozó előadást a tárgyalás során is fenm tartották, nevezetesen : I. Azt adták elő, hogy Vancsó Gyula szeptember 22-én, M.-Radnán programmbeszédét megtartandó, a választók egy részét oda csődítette, azoknak útiköltségét kifizette, őket etette-itatta és az ezzel felmerült összes kiadásait Adamovicb György, illetve, mint ez a tárgyalás során kiigazittatott, Adamovich Lázár megbízottjával egyenlittette ki magánpénztárából s ennek a ténynek bizonyítására tanukra is hivatkoztak a kérvényezők. Azonban a kérvényben egyetlen egy választó sincs megnevezve, a ki etetésben-itatásban részesült, vagy útiköltséget kapott volna, már pedig minthogy az 1899 : XV. t.-cz. 3. §-ának 2. és 6. pontjában érvénytelenségi ok gyanánt megjelölt cselekmény alkatelemét az képezi, hogy az a jogosult választókkal — esetleg a 2. pont értelmében hozzátartozóikkal — szemben követtessék el, az etetésben-itatásban vagy fuvardijakban részesült személyek megnevezése nélkül azt, hogy a panaszolt tény jogosult választóval szemben követtetett el, megállapítani, tehát az érvénytelenítő tény tényálladékát helyreállítani nem lehet. II. A második tény, melyet kérvényezők felhoznak, az : hogy a választást megelőző estén Soborsinból, trójási, lupesti és pernyesti választók nagy tömege Jalgóczy István ottani korcsmájában, Seidner Samu, Seidner Simon és Seidner Miklós által, itallal és étellel annyira el voltak látva, hogy józanságukat teljesen' elvesztették, azonkívül nevezett urak itt a választókat fogva tartották, a választók állított fogvatartása, a mellett, hogy nélkülözi a tényállás megállapításához szükséges alkatelemek megjelölését, a mennyiben egy ilyen fogvatartott választó sincs megnevezve, azért nem jöhet figyelembe, mert a kérvényezők erre vonatkozólag a 3. §. 11. pontjának c) alpontjára nem hivatkoztak, az állított etetés és itatásra nézve pedig szintén nincsenek ténybeli adatok előterjesztve, választók nincsenek megnevezve, s ezen felül kérvényezők nem is állítják, hogy az itt felhozott tényt maga a képviselő követte volna el, a részesség vagy az előleges beleegyezésnek megállapithatását pedig maga az érvénytelenítő tény hiánya kizárja. III. A harmadik tény, melyet kérvényezők felhoznak, az : »hogy ugyanez estén, — tehát 1901. évi október 1-én — nagymérvű etetésitatás folyt Petrisen Grün Matild korcsmájában, kit a csendőrség a záróra be nem tartása és botrányos részegeskedés miatt, a mely korcsmájában lejátszódott«, a radnai főszolgabiróságnál fel is jelentett. Minthogy azonban ez esetnél nincs megmondva,hogy ki etetett és itatott, kit etettek és itattak, ez a tény sem alkalmas a bizonyítás elrendelésére, IV. A negyedik tény, melyet kérvényezők felhoznak, az : »hogy a választást megelőzően, vagyis 1901. szeptember 24-én, Vancsó Gyula képviselő Berzovára programmbeszédét tartani ment, ott megbízottja, Seidner Bernát, Kovács Aladár berzovai főerdész jelenlétében, 96(tkorona 40 fillért fizetett ki a B. a. tanúsítvány szerint, Politzer József berzovai lakosnak azért, hogy az a választóknak kenyeret és pálinkát adjon korcsmájában, a mi meg is történt«. Azonban ennél az esetnél sincsenek az etetett és itatott személyek megnevezve, minélfogva tüzetes adatok hiányában, az érvénytelenítő tény 4*