Magyar döntvénytár, 5. kötet (1905)

592 Adó- és illetékügyek. Indokok: Tekintve, hogy az 1883 : XLIV. t.-cz. 90. §-a 2. pontja szerint a biztosítás csak a már kiszabott illeték elévülését szakitja félbe, s ennélfogva a kiszabás előtt telekkönyvileg biztositott illeték is elévül, ha 5 év alatt ki nem szabatott: a panaszló képviselőjétől, tényleges birto­kosi minőségénél fogva, az illeték az elévülés beállta miatt nem követel­hető. És minthogy ezek szerint a kir. kincstárnak a jelzett illeték követe­léséhez joga senki ellenében nem keletkezett, nem létező követelés pedig telekkönyvi bejegyzés által létezővé nem válik, az illeték a panaszló képvi­selőjétől, mint a jelzálog tulajdonosától sem követelhető. (6749. sz. 1902 május 13.) 262. Az okirattól járó illeték követelésének joga — tekintet nélkül arra, vájjon az okirat bejelentési kötelezettség alá esett-e vagy sem — az 1883: XLIV. t.-cz. 90. §-a 1. a) pontja értelmében elévül, ha az illeték­követelés keletkezésétől számított öt év alatt nem vettetik ki. (18729. sz. 1903 deczember 9.) 263. Fokozatos illeték alá tartozó okiratok után járó illeték akkor is az okiratok kiállításától számított öt év alatt évül el, ha az illeték 25 forintot meghalad. Indokok: Igaz ugyan, hogy az 1883 : XLIV. t.-cz. 90. §-a szerint az illetékek 5 év alatt csak akkor évülnek el, ha az illetékezés alá való bejelentés megtörtént és az illeték még nem állapíttatott meg ; tekintettel azonban arra, hogy ez a feltétel csak azokban az esetekben jöhet tekin­tetbe, mikor ügyfelet a bejelentési kötelezettség terheli; tekintettel arra, hogy az illetékszabályok 4. §-a értelmében a fokozatos illeték alá eső jogügyletek és okiratok után járó illeték bélyegben rovandó le és a 28 forintnál nagyobb bélyegkötelezettséget megállapitó esetekben a félnek csak jogában, de nem egyúttal kötelességében áll az illetéket bejelentés mellett készpénzben is befizetni: panaszló ellen az elévülésnek a bejelentéshez kötött feltételét alkalmazni nem lehet. (18362/1897. sz.) 264. A dologi kezesnek, illetve tényleges birtokosnak felelőssége nem terjed ki a szerződő feleket személyileg terhelő birságra. (8280/1900. sz.) 265. Ha a hagyatékot az örökhagyó által még életében eladott ingatlan vételára képezte és az örökösödési illeték a vételártól szabatott ki: ez az illeték az eladott ingatlant dologi kezességnél fogva nem terheli, s ezen a czimen az az ingatlan birtokosától nem követelhető. (18079/1900. sz.) 266. Ha valaki a költségvetési, vagy ezt pótló felhatalmazási (indem­nyti) törvény nem léte (törvényen kívüli állapot, ex lex) idejében a bélyeg­illetéket le nem rója, ez még nem szolgáltat jogalapot arra, hogy tőle fel­emelt illeték követeltessék. Indokok: Ugy régibb mint ujabb törvényeink a közszolgáltatásokra vonatkozóan azt -a határozott rendelkezést foglalják magukban, hogy az országgyűlés hozzájárulása nélkül közadókat kivetni és beszedni nem lehet.

Next

/
Thumbnails
Contents