Magyar döntvénytár, 5. kötet (1905)

Illetéktörvények és szabályok §-ai szerinti beosztás. 591 nem is állíttatik — ehhez képest az előirt illetékre vonatkozó fizetési meghagyás kézbesítése nyilván szabályellenesen eszközöltetvén, az ezen fizetési meghagyás ellen irányuló felebbezés, a miatt, hogy a felebbezés az 1881 : XXXIV. t.-cz. 29. §-ában meghatározott felebbezési határidőn tul nyújtatott be, elkésés indokából jogszerűen vissza nem utasítható. (15124. sz. 1901 június 25.) ' 256. Ha a biztosítási okirat szerint eszközlendő bekeblezések költségeinek viselését az ezen okirat alapján a zálogjogot adó fél vállalta magára s a történt bekebelezés után előirt illetékről szóló fizetési meghagyás nem neki, hanem a zálogjogot nyerő félnek kézbesittetik: ez ellen a fizetési meghagyás ellen a zálogjogot adó fél, mint érdekelt, jogérvénynyej felebbezhet. (2120/1902. sz.) 257. Midőn a fél azért kéri az illeték helyesbítését, mert az illetékszabás alapjául szolgált legkisebb érték kiszámításánál olyan ingatlanok kataszteri tiszta jövedelme vétetett tényezőül, a melyek a jogügylet tárgyát nem képezték : ennek a kérelemnek érvényesítése nincs határidőhöz kötve. (6331. sz. 1902 november 14.) 258. Ügyvédi képviselet mellett beadott felebbezésre hozott határozat mindenkor a képviselő ügyvédnek kézbesítendő; ha az nem az ügyvédnek, de a félnek kézbesittetett volna: akkor az ügyvéd ezen határozat ellen ügyfele képviseletében jogérvénynyel bármikor élhet panaszszal a m. kir. közigazgatási bíróságnál. (82/1900. sz.) 259. Á bélyegilleték akkor is elévül, ha a birtokon belül beadott felebbezést 5 évig nem intézik el. (3536/1898.sz.) 260. Részvények után szolgáltatandó osztalékok szelvényeitől készpénzben fizetendő fokozatos illetékre nézve az elévülés ideje a szelvény fizetésének lejárati napjától veszi kezdetét. Indokok: A követelt fokozatos illeték, az 1869 : XVI. t.-cz. 19. §-a értelmében, a részvények után szolgáltatandó osztalékok szelvényeitől, tehát nem valamely jogügylettől jár és a részvény társulatok részéről a fizetés lejártakor előzetes, illetékkiszabás nélkül közvetlenül fizetendő be, miért is ebben az esetben valamely illetékkiszabás alapját képező jogügylet illetékkiszabás végett való bejelentésének kötelezettsége nem forogván fenn, az ily illetékkövetelések elévülésére nézve az 1883 : XLIV. t.-cz. 90. §-ának nem 1. b), hanem 1. a) pontja az irányadó, minélfogva — tekintettel arra, hogy az illetékkiszabás az 1893—1896. években keletkezett illetékkövetelésekre nézve 1902. évben a követelések keletkezésétől számított öt év múlva történt, — a magyar királyi államkincstár követelési jogát az 1893—1896. évekről 1902. évben követelt osztalékilletékekre nézve elévültnek kellett tekinteni. (12930. sz. 1902 deczember 16.) 261. Ha a fizetési meghagyás az elévülési határidőn belül kézbesítve nem lett, a telekkönyvi előleges biztosítás nem szakítja meg az illeték elévülését.