Magyar döntvénytár, 5. kötet (1905)

Illetéktörvények és szabályok §-ai szerinti beosztás. 587 fenn és igy ha az 1881X: XXIV. t.-cz. 5. §. a) pontjában megbatározott nap alatt való bejelentéssel a nyolcz nap alatt történt postára adás egyenlő joghatályu, akkor a posta utján való bejelentésre ugyanazok a határidők érvényesek, ha a bejelentés a telekkönyvi hatóság utján történt is. (17344. sz. 1903 deczember 24.) 234. Midőn valamely ingatlanra vonatkozólag kötött szóbeli szerződés a bejelentésre kitűzött nyolcz nap letelte előtt irásba foglaltatik: a bejelentésre megállapított határidő az írásbeli szerződés megkötése napjától veszi kezdetét. (21416/1897. sz.) 235. Illetékügyekben a felek érdekbevallás elmulasztása miatt nem bírságolhatok. Indokok: A bélyeg- és illetékszabályok 127. §^ának c) pontja szerint a felek kötelességévé tett értékbevallás elmulasztása miatt kiszabható birság összegét a törvény meg nem állapítván, a fél az egyszerű nem bizonyos összegű birság terhe alatt történt felszólítás nem teljesítése miatt birsággal nem sújtható, miután-a birság büntetés természetével bir, büntetés pedig, ha a cselekmény vagy mulasztás következménye gyanánt előre meg nem állapíttatott, nem alkalmazható. (5540/1898. sz.) 236. Kereskedelmi ezég feloszlására vonatkozó szerződés megilletékezése alkalmából a szerződő felek azért, mert a ezég vagyonmérlegének és leltárának hiteles másolatát az illetékszabást teljesítő hivatalhoz felhívás daezára be nem mutatták, az illetékszabályok 129. §-a alapján nem birságolhatók. Indokok: Az illetékszabályok 129. §-ának b) pontja, a melyre az illetékmegszabás hivatkozik, ebben az esetben nem alkalmazható. Ugyanis ez a szakasz megfelel az 1881 : XXXIV. t.-cz. 10. §-ának, a melynek b) pontja szerint az 1—25 írtig terjedhető birság akkor alkalmazható, ha a magánfelek a 8. §. b) pontjában körülirt és az adó vagy értékbecsüt tartalmazó hatósági bizonyítványt be nem mutatják, vagy az akadályt be nem jelentik. Minthogy pedig a közvetlenül fizetendő illetékre vonatkozó bírságokat — a jövedéki eljárás eseteit ide nem értve — kizárólag az 1881 : XXXIV. t.-cz. szabályozza és 52. §-ában kimondja, hogy az ide vonatkozó előbbi törvények és rendeletek hatályon kivül helyeztetnek, ujabb törvény pedig arra nézve, hogy a fennforgó esetben birság volna alkalmazható, nem létezik, minthogy továbbá a birság, mint a mulasztás következménye, büntető jellegénél fogva s kiterjesztő magyarázat utján jogos alapon nem alkalmazható : a panaszostólv követelt birságnak törlését elrendelni kellett. (3540/1899. sz.) 237. A földbirtokos terhére kirótt illetékről szóló fizetési meghagyás a gazdatisztnek — külön meghatalmazás nélkül — jogérvényesen nem kézbesíthető. Indokok: A felebbezést kellő időben beadottnak kellett tekinteni, mert a fizetési meghagyások, az 1881 : XXXIV. t.-cz. 16. §-a értelmében,