Magyar döntvénytár, 5. kötet (1905)

586 Adó- és illetékügyek. vont okirat, az abban foglalt megállapodásoknál fogva, nem esik az illetékszabályok most idézett rendelkezései alá, mivel abban öröklési jogról való lemondás ellenében, tehát nem visszteher nélkül eszközölt vagyonátruházás iránt létrejött öröklési szerződés foglaltatik: panaszos az ezen szerződés után járó illetéket magán az okiraton bélyegjegyekben leróni nem tartozott, s igy tőle birság fizetését követelni annál kevésbbé lehet, mivel ő a mondott okiratot illetékkiszabás végett, az 1881 : XXXIV. t.-cz. 5. §-ának a) pontjában előirt határidőben bemutatta. (15176. sz. 1903 január 20.) 230. Örökösödési szerződésnek illetékszabás végett való bejelentésére szabott határidő az örökhagyó halálozása napjától számítandó. Indokok: A kérdésben forgó szerződést. ez a királyi biróság is örökösödési szerződésnek minősiti, minthogy annak tárgyát egyrészről csak az átadók jövendőbeli hagyatéka képezte. Ámde a szerződés ezen természetéből következik, hogy az nem a megkötéstől számitott 8 nap alatt volt bejelentendő, hanem az illetéki dijjegyzék 81. tételének utolsó bekezdése értelmében, a végrendeletekkel esik egy tekintet alá, tehát az átadás tárgyát képezett vagyon, mint a hagyaték 90 nap alatt lett volna Cs. Józsefnek 1899 november 3-án bekövetkezett'halálától számitva bejelentendő, de mivel az a tárgyiratok szerint csak 1900 február 8-án, tehát a 97-ik napon történt, ennélfogva a 129. §. értelmében az illeték x/4 részének megfelelő birság jogosan terheli panaszlókat. (1438. sz. 1903 február 6.) 231. Midőn a fél a befizetett illeték visszafizetését azon az alapon kéri, mert az illeték a kataszteri tiszta jövedelem hibás kimutatása alapján szabatott ki: ezt a kérelmet a befizetéstől számítandó 3 éven belül bármikor érvényesítheti. (5671/1901. sz.) 232. Midőn a szerződő felek szóbelileg abban állapodnak meg, hogy a szerződés a vételár kifizetése után fog Írásba foglaltatni: a jogügyletnek illetékszabás végett való bejelentésére szabott határidő a szerződés kiállításától számítandó. Indokok: Minthogy a szóbeli tárgyalások szerződés jellegével nem birnak, mert magánjogunknak elvei szerint, ha a felek Írásbeli szerződésben egyeztek meg, a szerződés a felek aláirása előtt megkötöttnek nem tekinthető. Az állítólagos szóbeli szerződés bejelentésének elmulasztása miatt előirt birság törvényes alappal nem bir. (12270/1900. sz.). 233. Illetékszabás végett posta utján beküldött szerződéseknél a bejelentés napjául a postára történt feladás napja tekintendő. Indokok: Az 1881 : XXXIV. t.-cz. b) pontja értelmében az ingatlan javakra vonatkozó jogügyletek bejelentése a telekkönyvi hatóság utján is érvényesen eszközölhető, ha a telekkönyvi bejegyzés iránti kérvény a telekkönyvi hatósághoz az 5. a) és b) pontja alatt meghatározott határidőn belül benyujtatik. Ebből az következik, hogy az illetékszabásra történt mindkét bejelentés határidejére nézve azonos szabályok állanak