Magyar döntvénytár, 5. kötet (1905)

Illetéktörvények és szabályok §-ai szerinti beosztás. 585 vagy azok közbenjárásával jönnek létre, illetékszabásra a kir. közjegyzők által jelentendők be, mégis ebben az esetben panaszos kir. közjegyzőt a bejelentési kötelezettség nem terhelte, mert előtte és közbenjárásával nem a jogügylet jött létre, közjegyzői okiratot fel nem vett, hanem egyszerűen a szerződő felek aláírását — azok valódiságának igazolása mellett — hitelesítette. A törvénynek más értelmezés nem is tulaj donitható, mert a kir. közjegyző az aláírás hitelesítésénél való közreműködését meg nem tagadhatja, a megtörtént hitelesítés után pedig az okmányt — hogy azt másolatban illetékszabásra bejelentse, — vissza nem tarthatja s igy mulasztás sem a bejelentési kötelezettség tekintetében nem terheli, sem a záradékban a megtörtént bemutatásra vonatkozólag megjegyzést nem tehet, mert az a nyolcz nap, mely a bemutatásra előirva van, az aláirás hitelesítésekor, vagyis épen a jogügylet keltekor még le sem telt. (20050. 1899. sz.) 226. Ha valamely szerződő fél az illeték fizetésének kötelezettségét szerződésileg magára vállalta: a bejelentési kötelezettség egyedül őt terheli, nem pedig a többi szerződő felet is. (7895/1899. sz.) 227. A jogügyleteknek és okiratoknak az 1881: XXXIV. t.-cz. 4. és 5. §-ai által illetékkiszabás végett követelt bejelentése körül felmerült mulasztás folytán az ugyanazon törvényczikk 10. §-a alapján kiszabott birság az ugyanazon jogügylet vagy okirat után kiszabott illeték törlése esetén is fenntartandó akkor, a midőn az illeték az érvényesen létrejött jogügylet vagy kiállított okirat után jogosan vettetett volt ki és az alapul szolgált jogügylet, vagy okirat nem eredeti érvénytelenség, hanem az érvényes létrejövetelt követően felmerült ténykörülmény folytán szűnt meg, vagy vált hatálytalanná; ellenben nem tartható fenn a birság akkor, ha a kiszabott illeték azért töröltetett, mert az alapul szolgált jogügylet, vagy okirat önmagában semmisnek vagy eredetileg érvénytelennek bizonyult. (10. számú döntvény. Indokait olvasd e munka I. kötetének 700. lapján.) 228. Midőn valamely ingatlanra nézve szóbeli megállapodás oly módon jön létre, hogy a szerződés közjegyző előtt Írásban lesz megkötendő: a jogügyletnek illetékszabás végett való bejelentésére megszabott határidő nem a szóbeli megállapodástól, hanem a közjegyzői okirat kiállításától számítandó. (20591/1897. sz.) -229. Öröklési jogról való lemondás ellenében létrejött vagyonátruházási szerződés után járó százalékos illeték bejelentés utján közvetlenül fizetendő. Indokok: Minthogy az illetékszabályok 4. §-ának 3. pontja értelmében, az értékszázalék alá eső jogügyletek után járó illeték 52, illetve 56 koronáig bélyegjegyek használata által csak ingóságoknak élők közti ajándékozásánál, ingóságokból álló biróilag, gyámhatóságilag vagy kir. közjegyzők által tárgyalt hagyatékoknál és dologi jogok szerzését tárgyazó telekkönyvi bejegyzéseknél rovandó le ; és minthogy az illetékezés alá