Magyar döntvénytár, 5. kötet (1905)
578 Adó- és illetékügyek. 187. Személyes illetékmentességgel felruházott szegényvédő által ügyvédjelöltje részére kiállított helyettesítési meghatalmazvány bélyegmentes. Indokok: Az illetéki díjjegyzék 85. tétele 12. pontja értelmében a szegényjogon perlekedő felet a perhez szükséges minden segélyiratra nézve is megilleti a személyes illetékmentesség, ezt az illetékmentességet a részére hivatalból kirendelt ügyvéd mint szegényvédő, az illetékszabályok 59. §-a értelmében, jogosan veheti igénybe ; minthogy pedig jelen esetben a panaszos ügyvéd mint szegény védő által az ügyvédjelöltje részére az 1884. évi XXXIV. t.-cz. 16. §-ában előirt helyettesítési meghatalmazvány a perhez törvény értelmében szükségesnek feltüntetett segelyiratnak megfelel; s minthogy ez a helyettesítési megbízás az eredeti megbízásnak — a hivatalból történt kirendelésnek — egy szükségszerű folyománya s igy hasonló tekintet alá esik, s ennélfogva a kérdéses helyettesítési meghatalmazásnak bélyeghiánya miatt előirt illetéket töröltetni kellett. (12044. sz. 1903 október 30.) 188. a) Javadalom adományozása után az illetéki díjjegyzék 87. tétel a) pontja szerinti III. fokozatú illeték a javadalom összes jövedelmétől jár s teher levonásának helye nincs. b) Úgyszintén le nem vonható az előzőleg birt állami alkalmaztatás után fizetett szolgálati dij sem. (14162/1897. sz.) 189. Házassági szerződések megilletékezésénél a házasság tartamára biztosított évi szolgáltatások értéke az évi szolgáltatás tízszeresében állapítandó meg. Indokok: A házasság a házasuló felek életidejére köttetvén, a házasság tartamára kötött házassági szerződés is a szerződő felek életidejére létrejöttnek tekintendő és igy az illetékszabályok 61. §-ának c) pontja alapján az illetékkiszabásnál jogosan vétetett az évi szolgáltatás tízszeres összege alapul és mert a m. kir. államkincstárnak a joga az illetékre, az illetékszabályok 16. §-a szerint, a házassági szerződés megkötésekor állott volt be. önként érthető azonban, hogy abban az esetben, ha a házasság felbontatik, panaszosnak, az illetékszabályok 101. §-a alapján, az illeték aránylagos részének törlésére, illetőleg visszafizetésére jogos igénye leend. (9396/1901. sz.) 190. Földbérletek után járó illeték megszabásánál a bérlő által elvállalt talajjavítás értéke illetékköteles mellékszolgáltatásnak tekintendő, kivéve, ha a talajjavítás alatt trágyázás értendő. Indokok: Nem igényelheti törvény szerint a panaszló a talajjavításra fordítandó 100.000 forintnak az illetékkiszabásnál való számításon kivül hagyását, mert a szerződés szerint ez az összeg a talajjavításra fordítandó befektetés és nem trágyázási költség, miként a panaszban állíttatik, s igy nem a földrhiveléssel járó s a bérlő által külön kikötés nélkül is viselendő költségnek, hanem mellékszolgáltatásnak tekintendő. (14884/1900. sz.)