Magyar döntvénytár, 5. kötet (1905)

Adó- és illetékügyek, mert a convertált kétrendbeli bankadósság eredetileg vételárhátralékot képezett s igy az nem jelzálogkölcsön, mert a hátralékos bekeblezéssel biztosított vételárrészlet az által, hogy az eladó beleegyezésével, jelzálogi biztositék és kamatfizetés kötelezettsége mellett, a vevőnél hagyatik, jelzálogkölcsönné válik, minthogy ez által a szerződő felek kötött kölcsönügylet létesül, s épen olyan természetű jelzálogadósság keletkezik, mintha az külön kötelezvény alapján köttetett volna meg. Az ily adósságok convertálásától tehát a törvénjtes bélyeg- s illetékmentességi kedvezményt elvitatni nem lehet. (9908/1897. sz.) 180. Az 1881: LXX. törvényczikkben engedélyezett illetékmentesség nyilt hitelen alapuló váltókkal fedezett és jelzálogilag biztosított kölcsönkövetelések convertálásánál nem igényelhető. Indokok: A bekebelezéssel biztositott hitelösszeg magában véve még nem jelzálogkölcsön követelés. Ha pedig a hitelösszeg váltók alapján részben vagy egészen igénybe vétetik, akkor keletkezik ugyan jelzálogilag is biztositott kölcsön, de olyan természetű, mely egyik lényeges kellékkel nem bir azok közül, a melyeket a törvény a kedvezmény megadására kikötött. Ez a feltétel t. i. az, hogy az átváltoztatott adósság kamatlába csekélyebb legyen a régi tartozás után fizetett kamatlábnál és hogy a fizetendő kamat és mellékjárulékok összege az eddig fizetett kamat és mellékjárulékok összegét meg ne haladja. Tehát a régi kölcsön kamatlábának és a mellékjárulékok összegének meg kell határozva lenni. Ámde ezeknek meghatározását tételes törvényünk a váltó kiállitása által létrejött jogviszony alapját képező okiratban, t. i. a váltóban kizárja, a midőn kimondja, hogy a váltóban járulékok kikötése nem létezőnek tekintetik (1876 : XXVII. t.-cz.-5. §. 2. pont). E szerint a biztositéki okiratban megállapított s a hitelösszeg mellett esetleg bekebelezett kamatláb, a hitelösszeg keretén belől keletkezett bizonyos váltókölcsön kamatlábának nem tekinthető, mert a váltókölcsönnek a váltóban megállapított kamatlába tulaj donképen nincsen, és a váltó összege után a törvényes kamat is csak a lejárattól kezdve követelhető, a mi azonban nyilván késedelmi kamat jellegével bir. Ezekből következik, hogy az 1881 : LXX. törvényczikkben meghatározott bélyeg- és illetékkedvezmény — mely épen ezen kivételes természeténél fogva szorosan magyarázandó — hitelösszeg erejéig bekebelezett zálogjoggal biztositott váltótartozásokra ki nem terjeszthető. (4545. 1899. sz.) 181. Városok (községek) közönségétől felvett jelzálogkölcsön-követelések átváltoztatása (convertálása) esetén az 1881 : LXX. törvényczikkhen megállapított illetékmentesség nem igényelhető. Indokok: Az 1881 : LXX. t.-cz. 1. §-ából kitetszőleg, az ezen törvényben foglalt bélyeg- és illetékkedvezmények csak a jelzálogintézeteknél, árvapénztáraknál, közalapoknál, takarékpénztáraknál és a más nyilvános számadásra kötelezett pénzintézeteknél fennálló jelzálogkölcsönöknek átváltoztatására igényelhetők jogosan, már pedig K. város közönsége a jelzett pénzintézetektől és közalapoktól különálló jogi személy, tehát a fennforgó kérdés szempontjából követelése ugyanazon elbírálás alá esik,