Magyar döntvénytár, 5. kötet (1905)

A köz adók kezelése. 571 azonos természetű felelősséget külön pontban említi fel, tehát a kártérítési kötelezettségtől világosan megkülönbözteti. Ha pedig az 1883 : XLIV. t.-cz. 81. §-ában megállapított felelősség nem esik az 1889 : XXVIII. t.-cz. 16. §. c) pontjában emiitett kártérítés fogalma alá, és így e felett a közigazgatási bíróság az 1896 : XXVI. t.-cz. 82. §-ának 7. pontja értelmében "eljárni jogosítva nincs, akkor ugyanennek kell állani az 1883 : XLIV. t.-cz. 14. §-ában emiitett felelősségre nézve is. Hozzájárul ehhez, hogy a pénzügyigazgató jogkérőből a helyettesítéssel járó költségek megtérítésére vonatkozó megállapítás, melynek alapjául a hivatali feladatok teljesítésére, illetőleg teljesítésének biztosítására vonatkozó intézkedés szolgál, el nem vonható, mert ellenkező esetben a közigazgatási bíróságnak azt a jogát is, hogy a pénzügyigazgató felügyeleti intézkedésének helyességét is felülbírálhassa, el kellene ismerni, holott a kir. közigazgatási bíróságot ily felügyeleti hatáskör meg nem illeti. Áll ez annyival inkább, mert ez az 1883 : XLIV. t.-cz. 14. §-ában szabályozott költségmegtérités csak egyik módját képezi annak, hogy a mulasztó közeg hivatali kötelességének teljesítésére szorittassék, a másik rendelkezésre álló módnak pedig, melylyel a czél elérhető, t. i. a bírságolásnak felülbírálása kétségtelenül nem tartozik a közigazgatási bíróság hatáskörébe. Mindezeknél fogva a felmerült hatásköri összeütközés esete olykép volt eldöntendő, hogy ebben az ügyben az eljárás a közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozik. (1899 szeptember 6/1899. évi 41975. I. M. sz.; 1899. évi 56948; P. M. sz.) Illetékügyek. I. CZIM. Illetéktörvények és szabályok §-ai szerinti beosztás. 155. Szállítási szerződéshez a szállítandó papír minőségének feltüntetése végett fűzött tiszta papirivek bélyegmentesek. (15998/1898. sz.) 156. Ha jövedéki büntető eljárás folyamán hozott jogerős ítélettel megállapittatott, hogy joghatályos adásvételi jogügylet létre nem jött, illetékezésnek helye nlnes. (5811/1897. sz.) 157. Ha ingatlan átruházása iránt folytatott szóbeli tárgyaláson a felek írásbeli szerződésben egyeznek meg: a szerződés addig nem tekinthető megkötöttnek, míg a szerződő felek az Írásbeli szerződést alá nem írják. (7735/1901. sz.)