Magyar döntvénytár, 5. kötet (1905)

46 Curiai bíráskodás. valamint az 1899 : XV. t.-cz. 3. §-ának 6. és 10. pontjaira alapitott viszony­lagos semmiségi ok alapján ugyancsak gróf Kreith Bélára adott 4 szavazat érvénytelenittetni kéretik, egyszersmind pedig az 1899 : XV. t.-cz. 3. §-ának 6. pontja gróf Kreith Béla ellenjelölt ellenében feltétlen érvénytelenségi okul is felhozatik, — tárgytalanná vált stb. 10. Éhen Gyula esete.*) (3. §. 26., 5., 10. és 21. pontjai 121., 153., 159. §§. 1874 : XXXIII. t.-cz. 75., 83. §§. ,1886 : XXII. t.-cz. 21., '62., 63. §§.) Nem ütközik a 159. §-nak a záróra kitűzésére vonatkozó rendelke­zéseibe az a tény, mely szerint a községek sorrend szerinti leszavazása után a záróra nyomban ki nem tüzetett, hanem azt megelőzőleg a jelentkezett választók még leszavaztattak, (a 159. §. és az 1874: XXXIII. t.-cz. hatály­ban levő 75. §-ának, valamint ugyanazon törvény 83. §-a megszűnt első bekezdésének együttes értelmezése.) ítélet: 206/1902. c. b. sz. A kérvény elutasittatik stb. Indokok: Kérvényezők a képviselőválasztást a mai tárgyaláson, kérvényükkel egyezően, sz 1899 : XV. t.-cz. 3. §-ának 26., 5. és 10. pontjai alapján kérték érvénytelennek nyilvánítani, és pedig : I. Az 1899 : XV. t.-cz. 3. §. 26. pontja alapján, mert a választási eljárás alkalmával a választási elnök és a küldöttségi elnök által megsér­tettek a törvénynek a záróra kitűzésére vonatkozó rendelkezései; meg­sértettek — kérvényezők szerint — az által, hogy az 1899 : XV. t.-cz. 159. §-a szerint azonnal kitűzendő a záróra, mihelyt minden község (vagy városrész) a megállapított sorrend szerint szavazott, és szavaztak vagy szavazásra felhivattak azon községek (vagy városrészek) is, a melyek a megállapított sorrendben meg nem jelentek ; a választási és küldöttségi elnök pedig — ellentétben a törvény idézett rendelkezésével — jóllehet a C) és D) alatti szavazási rovatos ivek tanusitása szerint az első felhívás­kor sorrendben valamennyi község megjelent és szavazott: a zárórát az utolsó község leszavazása után nem tűzte ki, hanem csak a pótszavazás befejezése után. Előadta továbbá kérvényezők meghatalmazottja, hogy az A) és B) alatt becsatolt hiteles névjegyzékek szerint a szombathelyi választókerület 1901. évi választóinak száma 3725, ennek általános többsége 1863 ; holott Éhen Gyulára, a C) és D) alatti rovatos ivek tanúsága szerint egészben 1709 szavazat adatott le, azon időpontban pedig, midőn a záróra kitűzendő lett volna, Éhen Gyulának összesen 1359 szavazata volt, s ezek szerint tény, hogy nemcsak azon időpontban, midőn a záróra kitűzendő lett volna, de még a választás befejezésekor sem adatott le Éhen Gyulára annyi érvényes szavazat, a mennyi a választói névjegyzékben foglalt ösz­szes választók általános többségének megfelel, minélfogva az 1899 : XV. t.-cz. 3. §. 26. pontjában körülirt mindkét feltétel fennforog. 11. Előadta a kérvényezők meghatalmazottja, hogy Éhen Gyula, mint Szombathely r. t. város polgármestere, képviselőjelölt minőségben >) Választás'Szombathely, 1902. október 2-án. Kérvényezők dr. Stegmüller Károly és társai. (Dr. Kronecker József választási és dr. Dallos József küldött­ségi elnök ellen is.)

Next

/
Thumbnails
Contents