Magyar döntvénytár, 5. kötet (1905)

558 Adó- és illetékügyek. 120. Kőbányai-telepért húzott bérösszeg után, ha a kőbánya-telep után földadó fizettetik, járadékadóval a telep tulajdonosa meg nem róható. Indokok : Maga a föld, a melyen a kőfejtés gyakoroltatik, földadóvá, meg van róva, mig maga a bérlő, a bérletből eredő jövedelem után, IIIl osztályú kereseti adóval van megróva, már pedig ily esetben az 1875. évi XXII. t.-cz. 1. §-a értelmében még külön járadékadó is ki nem vethető, már azért sem, mert a kőfejtés nem tekinthető a belföldi birtokkal összekötött s a földadó tárgyát nem képező oly dologi jogositványnak, mely járadékadó tárgyául szolgálhatna, mert a járadékadó tárgyául szolgáló dologi jogosítványok egészen más természetűek, a mi az egyenes adók iránti törvények és szabályok hivatalos összeállítása I. kötet (2. kiadás) V. részének 18. §-ából is kitűnik, nevezetesen kir. kisebb haszonvételeket, illetve külön kiváltságon alapuló jogokat képeznek, a melyekkel a földbirtokosnak azt a jogát, hogy a földjében levő követ a kőfejtés bérbeadása által vagy más módon (az általa kitermelt kőnek eladása által) értékesítse, azonosítani nem lehet, annál kevésbbé, mert ez által a ténykedése által magát a földének állagát is megtámadja, annak állandó haszonvételét csökkenti, sőt idővel teljesen felemészti és igy, ha az ilykép nyert bevétel megadóztatnék, nemcsak a földből vont már megadózott jövedelem, de maga a tőke, az állag értéke is adó alá vonatnék, a mi pedig adórendszerünkben a törvény czélját nem képezheti, kivéve, a hol azt a törvény maga rendeli, mint ez a bányaadónál történik, a melynél a termény állaga idővel szintén fogy, vagy felemésztetik ugyan, de ez a körülmény egyúttal az adókulcs kisebb mérvű megállapításával kellő figyelembe is vétetik. Ebből az indokból a kivetett adó törlését elrendelni kellett. (129/1899. sz.) 121. Vagyonközösség megszüntetése iránti perben az elvált nő visszkeresete alapján részére megitélt vagyonrészkövetelés után a viszonkereset benyújtásának napjától szintén megitélt és telekkönyvileg biztositott késedelmi kamatkövetelés nem képezi tőkekamatadó tárgyát. (19975/1899. sz.) Indokok: A jelen esetben egy vagyonközösség megszüntetése iránt folyamatba tett perben panaszló részére megitélt, vagyonrészkövetelés után, a perbeli igény bejelentése, vagyis a viszontkereset benyújtásának napjától szintén megitélt és tisztán késedelmi kamatkövetelés természetével biró kamatokról van szó, a mely kamatok sem gyümölcsözőleg elhelyezett tőkéből vont kamatnak, sem oly vagyonnak, a mely az 1875. évi XXII. t.-cz. 1. §-ának bevezető sorai értelmében tőkekamatadó alá esnék, nem tekinthetők s ezért tőkekamatadó alá sem vonhatók. (19975/1899. sz.) 122. Ha a hitelező a kölcsönkövetelése biztosítására jelzálogul szolgáló ingatlanokat haszonélvezí, ezen bekebelezett kölcsönkövetelésnek kamaíai után a haszonélvezet tartamáig tőkekamatadó nem követelhető. (22364/1900. sz.) 123. Ha a zsidó hitközség gabella-jövedelmét bérbeadja, a húzott bérjövedelem után nem tartozik tőkekamat- és járadékadót fizetni. (3403. 1902. sz.)