Magyar döntvénytár, 5. kötet (1905)

Curiai bíráskodás. 45 Ezek szerint tehát a választási elnök helyesen járt el, ha mint kérvényezők állítják, az ő küldöttségéhez be nem osztott, a másik küldöttség zárórája után állítólag jelentkező választók szavazatát el nem fogadta és kérvényezők ez alapon nem kérhetik azt, hogy az általuk megnevezett választók szavazata az általános többség kiszámításánál az ellenjelölt, vagyis gróf Kreith Béla szavazataihoz hozzáadassék. Arra nézve, hogy Bolemann Lajos küldőttségi elnök a záróra kitűzésénél a törvény rendelkezéseit megsértette, semmi adat nincs, különben pedig Bolemann Lajosnak a záróra kitűzése körüli eljárása, mint önálló érvénytelenségi ok, fel sem hozatott. A mi már most azokat a szavazatokat illeti, melyeket kérvényezők az 1899 : XV. t.-cz. 4. §-a alapján érvényteleneknek kimondani és a képviselőre adott szavazatok számából levonatni kérnek, ezek számát kérvényezők a kérvényben 53-ra, a tárgyalás alkalmával tett szóbeli nyilatkozatukban és az ugyanakkor becsatolt 35*/. alatti jegyzékben 52-re tették.Nevezetesen érvénytelenittetni kérték. (Itt következik a felsorolás 7 pontban.) Ha azonban azok a tények, a melyek az itt szóban forgó 52 szavazat érvénytelenítésére nézve előterjesztett kérelem alapjául felhozattak, mind valóknak elfogadtatnának, illetve a választást védő tagadása ellenében bebizonyítást nyernének, ez azon a tényen, mely szerint a képviselő az érvényes szavazatok általános többségét megnyerte, nem változtatna, minthogy a beszerzett választási jegyzőkönyv szerint: Madarász Imrére 950 Gróf Kreith Bélára 840 Rózsa Gyulára 8 összesen 1798 szavazat adatott le s igy ha a Madarász Imrére adott szavazatokból az összes érvénytelennek állított 52 vagy 53 szavazat leszámittatnék is, a képviselőre esett szavazatok általános többsége akkor is kétségtelen. Minthogy tehát a fennebb előadottaknál fogva a megjelölt 52 vagy 53 szavazat érvénytelenítésének, illetve a képviselőre adott szavazatokból való leszámításának alapjául a kérvényben felhozott tényekre elrendelendő bizonyítás a választás azon az eredményén, mely szerint a képviselő az érvényes szavazatok általános többségét elnyerte, nem változtatna, ezt a bizonyítási eljárást mellőzni kellett. A mi végül a kérvény V. róm. számának 5. alpontja alatt előadott azt a tényt illeti, hogy Hegedűs József csendőrőrsvezető, valamint Balogh József és Kelemen János csendőrőrsvezetők szemtanúi voltak annak, hogy a képviselő egy kortese a választás napján néhány választót megvesztegetett, az erre a tényre vonatkozó előadást, valamint az ahhoz fűzött azt a kérelmet, hogy a csendőrök kihallgatása utján a megvesztegetett egyének kiléte derittessék ki, és ezeknek szavazata a képviselőre adott szavazatok számából levonassék, figyelembe venni nem lehetett, mert a kérvényben sem a megvesztegető, sem a megvesztegetett egyének megnevezve nem lévén, tüzetes és megfelelő adatok hiányában a bizonyítást elrendelni nem lehet. A kérvény elutasítása folytán a választást védő részéről beadott ellenkérvény, melyben az 1899 : XV. t.-cz. 3. §-nak 2. és 10. pontjára alapított viszonylagos semmiségi ok alapján gróf Kreith Bélára adott 165 szavazat,