Magyar döntvénytár, 5. kötet (1905)

Curiai bíráskodás. foglalt tanúságtétel nem igazolná a 6. pont ellenére történt jogtalan befolyásolást és igy nem vonná maga után mint feltétlen ok a választás megsemmisítését, ugy kérik a 3. §. 10. pontjának alkalmazását és a nyilatkozatban foglalt szavazatoknak a 4. §. alapján való levonását, — ezt a felhozott tényt a biróság mint feltétlen érvénytelenségre alapul szolgálhatót vette mérlegelés és elbírálás alá.x) Azonban az itt fenforgó ténybeli előadás, amennyiben kérvényezők, az ismertetett tény alapján a választás érvénytelenségét kérték megállapittatni, nem jöhetett figyelembe és a bizonyítás elrendelésére e szempontból alkalmasnak nem találtatott, mert az nem is állíttatott, hogy a Madarason tartott lakomák a képviselő megelőző és kifejezett beleegyezésével történtek volna, a számlák bemutatása pedig a részességet nem foglalja magában, annál kevésbbé, mert nem is állíttatott, hogy a számlát a képviselő kifizette és más adat sincs felhozva, melyből a részesség tényálladéka megállapítható volna, e mellett pedig magából a 19. alatti nyilatkozatból kitűnik, hogy a madarasi lakomákat azon körök elnökei rendezték, melyekben azok lefolytak. Áttérve ezek után arra a kérelemre, hogy az 1889 : XV. t.-cz. 28. §-a értelmében állapittassék meg, hogy a megtörtént választáskor nem a képviselő nyerte el az érvényes szavazatok általános többségét és megjegyezve azt, hogy a tárgyalás alkalmával kérvényezők meghatalmazottja a törvény 3. §-nak 25. pontjára való hivatkozást elejtette és az idézett szakasznak csak a 27. pontját tartotta fenn, kérvényezők azon az alapon vitatják, hogy a képviselő nem nyerte el az érvényes szavazatok általános többségét, mert a választási elnök törvénybe ütköző eljárása folytán bizonyos szám szerint meghatározott választók, kik állításuk szerint gróf Kreith Béla ellenjelöltre akartak szavazni, szavazásra nem bocsáttattak, a kiknek szavazata tehát a gróf Kreith Bélára esett szavazatokhoz hozzáadandó, és mert más a képviselőre adott szavazatok törvény szerint érvénytelenek, a képviselő által nyert szavazatok számából levonandók. A mi a törvény ellenére állítólag szavazásra nem bocsátott választókat illeti, a kérvényezők 5., 6., 7. és 8. a. mellékelik azoknak a kisújszállási választóknak nyilatkozatát, illetve jegyzékét, kik szám szerint 98-an és 9. alatt három kunhegyesi választó nyilatkozatát, összesen tehát 101 és nem mint a kérvényben Íratott, 100 választó nyilatkozatát, illetve jegyzékét, kik a választási elnök nyilatkozata szerint azért nem voltak szavazásra bocsáthatók, mert ezek azon két község lakosai, mely községeket a központi választmány a 10. a. okirat szerint Boleman Lajos küldöttségi elnökhöz osztott be, mely küldöttségnél délután hat órakor lejárt a záróra,mig a másik küldöttségnél, melynek elnöke Helmeczy Béla választási elnök volt, a szavazás még éjfél után x/43 óráig folyt. J) Kár, hogy ez az érthetetlenül restrictiv állásfoglalás meg nem indokoltatik, mert az nagyon is elképzelhető, hogy valamely érvénytelenségi tényállításban a visszaélés maga igen, de a képviselő részvétele nem igazoltathatik. Mit sem árthat ez esetben a kérvénynek a kevesebbre (a relativ okra nézve), ha a többet (az absolut okot) bizonyítani nem tudta, illetve ha utóbbit hiányosan állította. Annak pedig a törvény sehol útját nem állja, hogy kérelmek in eventum is előterjesztethessenek. Természetes azonban, hogy ennek már magában^a kérvényben kell megtörténnie, a mint az itt történik is.