Magyar döntvénytár, 5. kötet (1905)

Curiai bíráskodás. •11 érvénytelent, a 4. §. nem sorolja fel, s igy ez irányban bizonyítás sem rendelhető el. III. Meg nem engedhető annak a bizonyítása, hogy a szavazás megtagadtatott oly választótól, aki nem is az illetékes szavazatszedő küldöttségnél kivánt szavazni. ítélet: 67/1902. c. b. sz. A kérvény elutasittatik stb. Indokok: Mindenekelőtt megemlittetik, hogy kérvényezők a tárgyalás alkalmával az ítéletben (t. i. az ítélet eredeti fogalmazványában és kiadmányában) részletesen körülirt tényeket egészben, végre az 1899 : XV. t.-cz. 3. §-ának 13. és 14. pontjára alapított érvénytelenségi okra vonatkozólag a meggátolt szavazatokra nézve felhozott tényeket, a mennyiben azok ifj. Kovács P. Mózes és ifj. Nagy Fr. János székelykeresztúri lakosokra vonatkoznak, elejtették, ekkép ezek a tények, mint a melyekre a kérvényben felhozott érvénytelenségi okok részben alapítva voltak, határozathozatal tárgyát nem képezik. Megemlittetik továbbá, hogy a kérvényezők a tárgyalás alkalmával, az 1899 : XV. t.-cz. 3. §-nak 2. pontjára alapított érvénytelenségi okra vonatkozólag a kérvény 3. ponjta alatt felhozott tényt csak névszerint megjelölt 24 választó ; a 6. pont alatt felhozott tényt csak Bodó Zsigmond, Dávid Izsák és Deák Gergely ; a 11. pont alatt felhozott tényt csak Gálfy Kálmán ; a 12. pont alatt felhozott tényt csak Pálfi Jenő ; a 16. pont alatt felhozott tényt csak Bajnóczki András ; az 1899 : XV. t.-cz. 3. §-nak 4. pontjára alapított érvénytelenségi okra vonatkozólag 3. pont alatt felhozott tényt csak Máthé József és Bajnóczki András ; végre az 1899 : XV. t.-cz. 3. §-nak 6. pontjára alapított érvénytelenségi okra vonatkozólag 3. pont alatt felhozott tényt csak Bodó Zsigmond, Dávid Izsák és Deák Gergely irányában tartották fenn, következőleg a most említett pontok alatt felsorolt esetek csak fentartott részeikben képezik a bírói határozat tárgyát. A tárgyalás alkalmával fentartott tények alapján is kérvényezők a választást az 1899 : XV. t.-cz. 3. §-nak 2., 3., 4., 6., 10., 11., 13., 14. és 27. pontjai alapján kérik érvénytelennek kimondani, előterjesztvén kérvényükben és fentartván az 1899 : XV. t.-cz. 28. §-nak megfelelő azt a kérelmet is, hogy kimondassék, mikép a megtörtént választáskor nem Bedő Albert, hanem ellenjelöltje Szakáts Péter nyerte el az érvényes szavazatok általános többségét s hogy igy az utóbbit kellett volna a kerület megválasztott képviselőjének kijelenteni. A mi ezek után a kérvényben az érvénytelenség alapjául felhozott tényeket illeti, kérvényezők az 1899 : XV. t.-cz. 3. §-nak 6. pontja alá eső két olyan tényt hoznak fel, mely előadásuk szerint a választásnak feltétlen érvénytelenségét vonja maga után s mint ilyen, első sorban képezi birói mérlegelés és eldöntés tárgyát. Nevezetesen az első pont alatt előadják : hogy a törvény életbelépte után alig egy hétre, szeptember 18-án tartotta Bedő Albert Székelykereszturon a programmbeszédét, melynek végeztével báró Kemény Béla és társai a bemutatott s a székelykereszturi főszolgabírói hivatalnál Remington gépen Íratott és sokszorosított meghívóval, a Bedő Albert tudta és beleegyezésével, ebédre hivták a jelen volt összes választókat, azokat ott leitatták s a Kossuthot ócsárló beszédek