Magyar döntvénytár, 5. kötet (1905)

28 Curiai bíráskodás. rendjén, a Bedő Albertre való szavazásra buzdították, minek hatása abban nyilvánult, hogy Bedő Albertnek sok szavazat biztosíttatott, olyanoké is, a kik különben Szakáts Péterre szavaztak volna. És előadták a 2-ik pont alatt azt: hogy Bedő Albert programmbeszédének Etéd nagyközségben megtartása után, egyik ottani korcsmában nagy lakomát adott a választóknak, a melyen ő maga is résztvett, nagy etetést, itatást rendezett azért, hogy a választók ő reá szavazzanak. A választást védők részéről kiemeltetik, hogy az absolut érvénytelenségi ok megállapítására nincsenek tények felsorolva, de nem állapitható meg Bedő Albert részessége sem, nincs megmondva, hogy kit etettek, itattak, kit tántorítottak el és hogy milyen eszközökkel történt a szavazók elhóditása. A bíróság a kérvényezők előadását a bizonyitás elrendelésére, következőleg a választás érvénytelenítésére alkalmasnak nem találta, következő okokból : A törvény az etetés és itatásra mint érvénytelenségi okra nézve a 3. §. 6. pontjában megállapítja, hogy az etetés és itatás alkotóelemei közé tartozik nem csak az, hogy az jogosult választóval szemben követtessék el, hanem az is, hogy abból a czélzatból történjék, hogy a választásra jogosult választók a képviselőre vagy más jelöltre szavazzanak, vagy a szavazástól tartózkodjanak, ugy, hogy olyan esetben, a hol nincs kimutatva, hogy az etetés-itatás jogosult választóval szemben követtetett el, vagy a hol a törvényben körülirt czélzat meg nem állapitható, az érvénytelenségi oknak tényálladékát helyreállítani nem lehet. Ennek az idézett törvény 9. §. a) pontja kifejezést is ad, midőn kimondja, hogy nem tekintetik etetés-itatásnak, ha tekintettel a megvendégelt személyekre, a megvendégelés alkalmára és egyéb körülményeire világosan kitűnik, hogy a megvendégelés nem abból a czélból történt, hogy az illetőknek szavazata ez által befolyásoltassék. Ennek a czélzatnak a nyújtott adatok alapján való megállapítása képezi tehát a bíróság egyik feladatát, mihez mindazoknak a körülményeknek ismerete szükséges, melyeknek mérlegelésével dönthető csak el az a kérdés, vájjon fennforog-e bizonyos meghatározott esetekben az érvénytelenséggel járó etetés-itatás tényálladéka. Ezeket a körülményeket és adatokat, a dolog természete szerint, azoknak kell megjelölniük, a kik az érvénytelenséget vitatják, s a hol ilyen adatok és közelebbi körülmények megjelölve nincsenek, az etetés és itatásban résztvett választók meg-nem neveztetnek, maga az az egy adat, hogy a képviselő lakomát adott, abban maga is résztvett, vagy a mások által adott lakomáról tudomással birt, egymagában nem elegendő és nem alkalmas a törvényben megjelölt czélzat megállapítására. Minthogy pedig a kérvényezők egyáltalán meg nem jelölték azt, hogy melyik lakomán személyenkint melyik választó vett részt; minthogy továbbá a megnevezett az a hat egyén, ki a székelykereszturi lakomára szóló meghívót kibocsátotta, ilyen befolyásolt választónak nem tekinthető, mert hisz a lakomát kérvényezők előadása szerint maguk rendezték, •és pedig annál kevésbbé tekinthetők ezek ilyeneknek, mert a nevezettek szavazatainak érvénytelenítését a kérvényezők kérvényükben maguk se