Magyar döntvénytár, 5. kötet (1905)

18 Curiai bíráskodás. mert Mészáros Ármin, Boracskó János és Habár András zsandár visszautasított szavazatára vonatkozó, a tárgyalásnál előadott előterjesztés, mint uj tény, a fent idézett t.-cz. 70. §-a értelmében figyelembe szintén nem jöhet. Ezek szerint 227 volna azoknak a szavazatoknak száma, a melyek esetleg Farkas Ábrahám szavazataiból az 1899 : XV. t.-cz. 4. §-a értelmében le volna vonandó és kettő azoknak a száma, a mely esetleg Török Gyula szavazataihoz ugyanezen szakasz értelmében hozzá volna adandó. A kérvény a most felhivott törvény 3. §. 10. pontjára a 2., 3. és 6. pontok alapul vételével és a szavazatok érvénytelenítése tárgyában általánosságban az 1874 : XXXIII. t.-czikkre van fektetve, a választás tehát csupán akkor volna érvénytelennek kimondható, ha a szavazatok mérlegelésével megállapittathatnék, hogy Farkas Ábrahám az érvényes szavazatok általános többségét el nem nyerte ; minthogy azonban Farkas Ábrahám, a belügyministeriumtól megszerzett általános választási jegyzőkönyv szerint, 1334 szavazatot kapott, s ekként, ha ebből 227 szavazat érvénytelennek elfogadtatnék is, még mindig 1107 érvényes, szavazata marad; ellenben ugyanazon jegyzőkönyv szerint Török Gyulára 1015 szavazat esett és ekként szavazatainak száma, ha a fenti két szavazat az 1015-höz hozzáadatik, csak 1017-et tesz ki, — és minthogy ezek szerint az esetben is, ha kérvényezők valamennyi számbavehető tényállása valónak elfogadtatik, az érvényes szavazatok általános többségét Farkas Ábrahám nyerte el, ennélfogva a bizonyítási eljárásnak, mint feleslegesnek, mellőzésével a kérvényt el kellett utasítani. 4. Gróf Dessewffy Emil esete.1) Ha a 3. §. 1. pontjára alapított érvénytelenségi ok felhozatala esetén a választást védők a 82. §-ban foglalt kötelességükhöz képest megnevezik (vagy bemutatják) ama község választóinak névjegyzékét, a melyben a képviselő, mint választó felvéve van, akkor a kérvényezőknek arra vonatkozó puszta tagadása, hogy a képviselő a bemutatott vagy beszerzett jegyzékben feltüntetett egyénnel azonos, — egymagában nem elegendő arra, hogy a választást védők az azonosság igazolására szoríttassanak, hanem ellenkezőleg a kérvényezők tartoznak oly adatot szolgáltatni, a melynél fogva az azonosság kétségessé válhatik.2) x) Vál. Szempczen, 1901. október 2-án. Kérvényezők Méry Imre és társai. -) A fenti megállapítás révén igen nehéz helyzetbe jutnak a kérvényezők, ha a jegyzék hiteles kivonata egyszeribe bemutattatik. Fogalmuk sem leheí t. i. a kérvényezőknek, hogy az ország ezer és ezer községei közül melyiknek a választói jegyzéke fog producáltatni, holott hasonnevű egyének csakugyan nagy számmal akadhatnak a különböző egyes községekben. Legalább is a tárgyalás elhalasztása volna szükséges, ily helyzetben már csak azért is, hogy a kérvényezők a dolognak utána járhassanak, a megfelelő adatokat beszerezhessék, — eltekintve attól, hogy a bemutatott hiteles másolat elvégre hamisítvány is lehet, a mi megfelelő utánjárás nélkül ugyancsak nem állapitható meg, de még csak nem is állitható. A Curia az adott esetben a tárgyalás elhalasztására irányult kérelemnek nem adott helyet, a mi minden esetre figyelmen kivül hagyása a törvény 71. §-ába lefektetett alap-