Magyar döntvénytár, 5. kötet (1905)

1(3 Chiriai bíráskodás. Minthogy tehát a II. aj 3., 6—15. alatt tények előadva nincsenek, az ezekre vonatkozóan a tárgyalásnál felhozott uj tények pedig figyelembe nem vehetők: ezekre nézve a kérvényben felhozott érvénytelenségi ok is bizonyitatlan marad. A II. b) alatt fölhozott érvénytelenségi tényt illetően a védelem részéről az hozatott föl, hogy kérvényezők csak következtetésre alapit] ák azt az állitásukat, mintha a szavazás alapjául nem az érvényes választói névjegyzék használtatott volna, minthogy pedig nem igaz az, hogy a 15-/. alatt csatolt jegyzékben kimutatott s a tárgyalásnál 20-ra leszállított egyén jogosulatlanul szavazott volna : elesik maga az állítás is, mely különben absolut érvénytelenségi okot eredményezne. — Egyébként NB. 18. alatt bemutatja Gömör- és Kishont-vármegyék alispánjának bizonyítványát, melylyel kérvényezőknek ez az állítása teljesen meg van czáfolva. Végezetül megtette a védelem a kétszer szavazókról és jogosulatlanul szavazókról 22-/. és 23. a) alatt csatolt kimutatásra tagadó észrevételeit; tagadta, hogy Dusek Vincze és Klein Mór jogosulatlanul utasíttattak vissza, a tárgyalásnál Mészáros Ármin és két társára előterjesztett kérelemnek, mint uj tényálláson alapulónak, figyelembe vételét ellenezte és kiszámította, hogy ha való volna is az, mikép a II. a. 1., 2. és 5. alatt felsorolt választók befolyásoltattak és a 15-/. és 22-/. alatti jegyzékben kimutatott választók jogosulatlanul szavaztak : Farkas Ábrahám akkor is az érvényes szavazatok nagy többségét nyerte el. A kérvény tehát mindenesetre elutasítandó. A kérvényezők képviselője a védelem érveivel szemben fentartotta kifejtett álláspontját, hangsúlyozván, hogy a II. a. 3., 6—15. pontokra vonatkozóan a kérvényben felsorolt tanuk szintén befolyásolt választók, akik kihallgatandók. A II. a. 3. pontot illetően pedig kiemelte, hogy Rimócza község össze van épitve Eima-Lehota községgel és ő a tárgyalásnál a 3-ik pontra nézve bejelentett 46 választót erre a két községre értette, a mélyben 46 választónál jóval több van. Egyebekben pedig azt vitatta, hogy a föntebb jelölt módokon befolyásolt választóknak a tárgyalásnál bejelentése nem uj tény s mindezek figyelembevételével kiszámította, hogy Farkas Ábrahám az érvényes szavazatok többségét nem nyerte el. Mindkét fél érvelésének gondos mérlegelésével a m. királyi Curia megállapítja azt, hogy nem vitás a felek közt az, mikép kérvényezők kérvényükben az érvénytelenségi okokat az 1899 : XV. t.-cz. 23. §-nak megfelelően megjelölték, de megállapítja a most felhívott szakasz alapján azt is, hogy azok a tények, melyek alapján a választás érvénytelenítése kéretik, már a kérvényben felsorolandók és hogy a 70. §. értelmében a kérvény a tárgyalásnál uj érvénytelenségi tényekkel ki nem egészíthető. Az érvénytelenségi oknak ugyanis a dolog természeténél fogva, a tény adja meg a valódi tartalmát és a tény megjelölése nélkül az érvénytelenségi ok csak puszta tartalmatlan állítás, mely az eljárás elrendelésére nem is nyújt törvényes alapot. Ez az elv szolgált indokául a most idézett 23. §. ama rendelkezésének, mely szerint az érvénytelenségi tények magában a kérvényben felsorolandók. Fokozott mértékben áll ez olyan esetekben, a midőn a kérvény lényegileg oda irányul, hogy a választás az alapon mondassék ki érvénytelennek,