Magyar döntvénytár, 5. kötet (1905)

Curiai bíráskodás. 15 10., 11., 12—15. alatt fölsorolt fenyegetések, vesztegetések, etetés-itatás elkövettettek. Másfelől pedig a II. b) alatt az 1899 : XV. t-cz. 3. §-ának 15. pontjára alapitott érvénytelenségi ok igazolására a 15-/. alatt becsatolt névjegyzékből Jakubecz György és Miczka Mihály választókat kihagyni kérte, minek folytán az itt érvénytelenittetni kért szavazatok száma 20-ra csökken ; ellenben a küldöttségi elnök által, szerinte törvénytelenül visszautasított és a jegyzékben kitüntetett Mészáros Ármin, Boraczkó János és Habár András zsandár, választóknak a szavazatát elfogadni s miután azok a jegyzék szerint Török Gyulára kivántak szavazni, ezeket a szavazatokat Török Gyula javára számitani kérte. Végül pedig azt a kérelmét terjesztette elő, hogy a mennyiben a kér vényben annak kimondása iránt előadott kérelemnek hely nem adathatnék, hogy az érvényes szavazatok többségét nem Farkas Ábrahám, hanem Török Gyula nyerte el, a rimaszombati választókerületben 1901. évi október 2-án megtartott országgyűlési képviselőválasztás mindenesetre érvénytelennek mondassék ki, a mint azt a kérvényezők is a kérvényben első sorban kérték. Ezekkel szemben a választást védő meghatalmazottja mindenekelőtt kiemelte, hogy a kérvényezők a kérvényben az 1899 : XV. t.-cz. 3. §-ának 27. pontjára nem hivatkoztak, ezt tehát a tárgyalásnál pótolni többé nem lehetvén, annak a kimondása iránt előterjesztett kérelem, hogy az érvényes szavazatok többségét Török Gyula nyerte el, törvényes alappal nem bir, minthogy pedig a kérvényben előterjesztett kérelem módosításának helye nincs : a kérvény már ez okból is elutasítandó volna. Ellenezte továbbá a kérvény II. a. 3., 6—15. pontjaiban felhozott érvénytelenségi tényeknek a tárgyalásnál Szándékolt olyatén kiegészítését, hogy kérvényezők csak a tárgyalásnál nevezik meg azokat a választókat, a kik irányában az emiitett pontok alatt körülirt állítólagos vesztegetés, fenyegetés, etetés és itatás elkövettetett, mert ez az érvénytelenségi tény, mint ilyen, már a kérvényben volt az érvénytelenségi ok megjelölésénél előterjesztendő ; a tárgyalásnál fölhozott uj tények pedig figyelembe nem vehetők. Ezek után tagadta a kérvényben II. a. 1—15. alatt felsorolt összes tények, illetve állitások valóságát, kiemelte, hogy a rimamurány-salgótarjáni vasmű-részvénytársaság nincs is abban a helyzetben, hogy a lakosságra fenyegetésekkel nyomást gyakorolhasson, a mennyiben a társaság inkább reá szorul a lakosság munkaerejére, mint ez a társaság által nyújtható bármely előnyre, hogy továbbá a fent idézett törvényczikk 3. §. 3. pontja jogosan bírt előny elvonásáról rendelkezvén, miután a kérvényben emiitett választók ily természetű előny birtokában soha nem voltak, az idézett pont alkalmazást nem is nyerhet. Tagadja, hogy a társulat a maga közegeit a választók befolyásolásával megbízta. Különösen pedig a II. a. 3. pontot illetően hiteles jegyzéket csatolt arról, hogy Rimócza községben csak 32 választó van és ezek közül is csak 27 szavazott Farkas Ábrahámra, nincs tehát semmi alapja annak a tárgyalásnál fölhozott uj tényállításnak, hogy ebből a községből 46 választó lett jogosulatlanul befolyásolva.