Magyar döntvénytár, 5. kötet (1905)

14 Curiai bíráskodás. 7. Ugyancsak a forgácsfalvi biró : Benyus András azzal fenyegette a választókat, hogy az erdőből fát és legelőt nem kapnak, ha Farkasra nem szavaznak. Tanuk mint 6. pontnál. 8. Etetés, itatás volt Rima-Lehota községben, a hol Adriányi 124 koronát fizetett. 9. Klenóczon 1901 szeptember 29-én >>Klenovcsak« nevü kertben nyilvános lakoma tartatott. 10. Ugyanabban a községben szeptember 22-én a »Podmocsaró«ligetben nagy dáridó volt. Mindezeknek az állított tényeknek a bizonyítására III. 7., 8., és 9. alatt tanukat neveznek. 11. Rákón 1901 szeptember 29-én Zeman Mihály szegény embernél szentmihálynapi mulatság tartatott, a melyen vagy negyven Farkaspárti választó vett részt. Az ételt, italt nem a házigazda fizette. III. 10. alatt tanukat sorolnak fel, e körülmény igazolására. 12. Forgácsfalván a korcsmából a választóknak ételt, italt, kenyeret, pálinkát ingyen adtak a házba. Zeherjén is etettek és itattak. Tanuk III. 11. alatt megnevezvék. 13. Rimabrezón szeptember 22-én ingyen itatták a választókat. Tanuk III. 12. alatt. 14. Kokován szeptember 29-én 10 krajczár belépti díj mellett mulatságot rendeztek az iparos-körben, a résztvevők között olyanok is voltak, a kik egyébként az iparos-körbe nem járnak. Ettek, ittak, mulattak, Farkas-párti beszédet tartottak. Tanuk III. 13. alatt. 15. Bakostöréken és Vojkán a vesztegetés nyilvánosan folyt, a minek igazolására III. 14. alatt nevezik meg tanúikat. II. b. alatt az 1899 : XV. t.-cz. 3. §-ának 15. pontjára alapított érvénytelenségi okokra vonatkozóan tényül azt hozzák fel, hogy a 15-'. alatt csatolt jegyzékben foglalt egyének a választók érvényes névjegyzékében elő nem fordulnak, mégis minden igazolás nélkül szavaztak Farkas Ábrahámra, a miből azt következtetik, hogy a szavazás alapjául nem az érvényes névjegyzék szolgált. A fönt c) alatt említett és érvényteleneknek állított szavazatokat a 22-/. alatt csatolt jegyzékben tüntetik ki és '•/. alatt bemutatnak egy bizonyítványt, a mely Dusek Vincze és Klein Mór, szerintük törvénytelen, visszautasítására vonatkozik. A nyilvános tárgyalásnál kérvényezők meghatalmazottja az 1899 : XV. t.-cz. 3. §-ának 9. pontjára alapított, de a kérvényben semmivel sem támogatott érvénytelenségi okot elejtette, ellenben a kérvényben előterjesztett többi okokat és tényeket szóbeli előadásában fenntartotta és annak a kérelemnek támogatására pedig, hogy mondassék ki, mikép az érvényes szavazatok többségét nem Farkas Ábrahám, hanem Török Gyula nyerte el, hivatkozott a most idézett t.-cz. 3. §-ának 27.pontjára. Továbbá a kérvényben előterjesztett valamennyi érvénytelenségi okra nézve további tanukat nevezett meg, ellenben kijelentette, hogy a II. a) 4. pont alatt megjelölt tény és az arra vonatkozóan III. 4. alatt megnevezett tanuk a II. a) l. alatt megjelölt tényre és 16. •/. alatti jegyzékben megnevezett 180 választóra vonatkoznak ; egyszersmind külön-külön becsatolja azoknak a Farkas Ábrabámra szavazott választóknak a jegyzékét, akik irányában a II. a. 3., 6., 7., 8., 9.,