Magyar döntvénytár, 5. kötet (1905)

I 226 Curiai bíráskodás. tás tartama szerint — oly különbözően alakulható viszonyok lehetnek irányadók, hogy a készletben tartott és elfogyasztott ételeknek és italoknak mennyiségéből, vagy azoknak értékéből, avagy a fogyasztás módjából, a szükséges ellátásnak a törvény 7-ik §-ának rendelkezése alá eső tulhágása szükségképen még nem következtethető az esetre, ha egyszersmind annak ismérveire nézve is nem merültek fel jelenségek, hogy az ellátásnak előzetesen kilátásba helyezett avagy a körülményekből felismerhető az a czélzata is volt, hogy a választóknak szabad elhatározása bofolyásoltassék, kérvényezők pedig azt nem is állitották, hogy az ellátásban nemcsak a már megalakult pártnak szavazói részesittettek, hanem az ellátásnak czélzatos tulhágásával a Kreutzer-párt szavazói is — előzetesen, avagy a választás tartama alatt — törvényellenesen befolyásoltattak; továbbá : mert a választás helyétől jelentékeny távolságra fekvő községekből — a választás megkezdésének idejére való megjelenhetés czéljából — a választás szinhelyén, a választást megelőző délután, illetve este összegyűlt választóknak ellátása azonos természetűnek tekintendő a választás idején megengedett ellátással. A kérvény V. száma alatt külön felhozatott ugyan az a körülmény, hogy a Jászladányon Horváth Andrásnál tartott halvacsorához a halakat a képviselő szállíttatta, továbbá, hogy a vendéglős számláját fivére utján ő fizette ki, végre, hogy Matuz Istvánt megbizta azzal, hogy Klein Mózes korcsmárosnál elfogyasztott ételek és italok kifizetéséért vállaljon felelősséget, tekintve azonban, hogy Horváth András állitólagos választási visszaélései a kérvény II. B) és III. B) pontjaiban, Matuz István állitólagos választási visszaélései pedig a kérvény II. I. pontja alatt mint viszonylagos érvénytelenségi okok vannak elősorolva, kérvényezők részéről azonban általában elejtetett az a kérelem, hogy a képviselő ténykedése a viszonylagos érvénytelenségi okok alapjául felhozott tényekkel kapcsolatba hozassék; eme nem önálló, feltétlen érvénytelenségi okra vonatkozó körülményekre nézve a bizonyítási eljárásnak kiterjesztése szintén mellőzendőnek találtatott. 47. Báró SolymossyLajos esete.*) (3. §. 2. p. 46., 70., 86., 87., 96., 110. §§.) I. A kérvényben a törvénynek megfelelőleg felhozott állitások a választást védők által bemutatott nyilatkozatokkal, a tanuknak szabályszerű kihallgatása nélkül, megczáf oltaknak nem tekinthetők, azokra tehát a bizonyítási eljárás elrendelésének van helye. II. A tanúnak a bizonyítási eljárás kiegészítéseként kérelmezett uj kihallgatása és szembesítése, tekintettel arra, hogy ez a tanú az eskütételt megtagadván, vallomását visszavonta, egyáltalán ezéltalannak mutatkozik. Végzés: A Curia a bizonyítási eljárást elrendeli és megállapít]a, hogy annak felvétele figyelemmel az 1899 : XV. t.-cz. 46., 86., 87. és 96. §§-ainak és a bűnvádi eljárásnak rendelkezéseire kiküldött bíró által történjék a kérvényben felhozott s kérvényezők részéről bizonyítandó arra a körülményre nézve: J) Vál. Borosjenő, 1901. október 2-án. Kérv. Valea Györgye és társai.