Magyar döntvénytár, 5. kötet (1905)

Curiai bíráskodás. 227 hogy báró Solymossy Lajos nagyobb összegű pénzt igért Faltyan Gavrilla és Mikora Mitru morodai lakosoknak és a megfelelő összegeket Baranyai Ferencz, helyesen Bárányi Sándor ispánja által a nevezetteknek át is adatta azzal az utasítással s illetve felhívással, hogy azok reá szavazzanak. A kérvénynek erre a panaszára nézve a bizonyítási eljárás elrendelendő volt: mert ez a panasz a képviselőnek a résztvevő személyek megnevezésével határozottan körülirt oly tényeire vonatkozik, a mely tények az 1899 : XV. t.-cz. 3. §-ának 2. pontja szerint feltétlen érvénytelenségi okot képeznek s kérvényezők ezeknek a tényeknek bizonyítására a részükről megnevezett tanukra hivatkoztak, a kérvényben felhozott s tanukkal bizonyítani kivánt ily állitások pedig a választást védők részéről bemutatott nyilatkozatokkal, a tanuknak szabályszerű kihallgatása nélkül, megczáfoltnak nem tekinthetők. Ellenben a bizonyítási eljárásnak a kérvény többi panaszára való kiterjesztését mellőzni kellett: ad 1. mert azzal a védekezéssel szemben, hogy Oprecz Flore a választók névsorában nincs felvéve, kérvényezők az ellenkező körülményt ki nem mutatták és erre nézve bizonyíték beszerzését sem hozták javaslatba ; ad 2. mert kérvényezők azt nem is állították, hogy a képviselő közvetlenül Gábor Togyert akarta pénzigérettel befolyásolni, arra nézve pedig határozottan körülirt tényeket fel nem hoztak és személyeket meg nem neveztek, hogy a törvénytelen befolyásolás közvetve Gábor Togyer által kikkel szemben és mily módon érvényesült; ad 3. mert Morodán Mikulai községi bíró által bizonyítani kivánt körülmény nem közvetlenül a képviselő személyes visszaélésére, hanem a képviselő meg nem nevezett gazdatisztje által tett nyilatkozatra s igy határozatlan tartalmú és jellegű tényállításra vonatkozik ; ad 4. mert kérvényezők annak az állításuknak támogatására, hogy a képviselő részes a saját gazdatisztjének, Baranyai Ferencz, helyesen Bárányi Sándornak abban a visszaélésében, hogy ez utóbbi 1901 évi október hó 1 -én éj jel a korcsma előtt több választónak pénzt adott azzal a felhívással, hogy ezek a képviselőre szavazzanak, kizárólag azt hozták fel, hogy a képviselő akkor volt jelen a korcsmában, a mikor a választók a pénz eredetének megjelölésével, pálinkát és dohányt vásároltak, ez a körülmény azonban nem tekinthető a részesség kérdésére kiható oly önálló és határozott bizonyítéknak, a melynek felderítésétől az ügy eldöntésére illetve a részesség megállapítására nézve eredmény volna várható ; ad 21. mert a kérvényben előterjesztett az a panasz, hogy a választási elnök a választás előtt magához hivatta Paszkovits algyesti kereskedőt s ennek megajánlotta, hogy az előző választásból kifolyó 280 írt követelését, melyre nézve a képviselő által letett eskü folytán pervesztessé vált — az esetre kifizeti, ha a képviselőre szavaz, nem vonatkozik közvetlenül a képviselő tényére s a kérvényben az nem is állíttatott, hogy a képviselő a választási elnököt ily ajánlattal megbízta, a kérvénynek ebben az irányban a tárgyaláskor szándékolt kiegészítése pedig, mint lényegileg uj tényre való hivatkozás, az 1899 : XV. t.-cz. 70-ik §-a értelmében figyelembe nem vétethetett. 15*