Magyar döntvénytár, 5. kötet (1905)

Curiai bíráskodás. kásos programmbeszédnek, a dolog természeténél fogva, a népképviselet elvén alapuló és megengedett tárgya ; de különben is e kitételből nem ismerhető fel az, hogy az a kitétel valamely osztály elleni gyűlöletre ingerlésre vonatkoznék. Minthogy ezek szerint a kérvény alapjául felhozott és az 1899 : XV. t.-cz. 3. §. 8. pontjában meghatározott érvénytelenítési ok fenforgása a kérvényezők részéről a tárgyaláson szóbelileg, a kérvénynyel egyezően felhozott tények valósága esetén sem állapitható meg, a tények valósága iránt a szorgalmazott bizonyítási eljárás felvétele felesleges. Ezeknél fogva a most idézett törvényczikk 121. .§ alapján a kérvényt •el kellett utasítani. 3. Farkas Ábrahám esete.i) (3. §. 10., 15., 27. p. 23., 70. §§.) I. Ha a kérvény bizonyos szavazatok érvénytelenítését czélozza, ugy azok a szavazók, kikkel szemben érvénytelenségi tények elkövettettek, már a kérvényben megnevezendők. Ha tehát csak a nyilvános tárgyaláson neveztetnek meg az illető választók, ez uj érvénytelenségi tény felhozatala volna, a mit az 1899 : XV. t.-cz. 70. §-a kizár. II. Az 1899 : XV. t.-cz. 3. §-ának 15. pontjára nem lehet hivatkozni az alapon, hogy bizonyos egyének szavazata elfogadtatott, bárha azok szavazni jogosultak nem voltak; — hanem csak abban az esetben hívható fel ama pont, hogyha az érvényes névjegyzék valósággal mellőztetett, illetőleg az egy másikkal cseréltetett ki. Ha ily tényleges és valóságos kicserélés nem történt, akkor az esetleg érvénytelen szavazat, mint viszonylagos érvénytelenségi tényelem, a szavazatok számtani arányát befolyásolja csak. ítélet: 416/1901. c) b) sz. A kérvény elutasittatik stb. Indokok: Kérvényezők a rimaszombati választókerületben 1901 •október 2-án megtartott országgyűlési képviselőválasztást, a melyen Farkas Ábrahám megválasztott képviselőnek jelentetett ki, a kérvényben az alapon támadták meg, mert a) a, kerület választóinak abból a czélból, hogy Farkas Ábrahámra szavazzanak, pénzt és egyéb előnyöket adtak és Ígértek ; hogy továbbá oly előnyök elvonásával fenyegették és befolyásolták a választókat, a melyeket az illetők jogosan birtak, — hogy végül az etetés és itatás rendszeresen folyt és különösen döntő szerepet játszott a választásnál az a nyomás, a melyet a választók legnagyobb részére a rimamurány-salgótarjáni vasmű részvénytársaság alkalmazottai gyakoroltak. Mindezek a cselekmények szerintük az 1899 : XV. t.-cz. 3. §-ának 10. pontjában, illetve a 2., 3., 6. és 9. pontokban meghatározott érvénytelenségi okoknak tényálladékát megállapítják; — mert továbbá b) a választásnál a szavazás alapjául nem az 1874 : XXXIII. t.-cz. 55. §-a szerint érvényes névjegyzék szolgált, a mennyiben oly szavazók is elfogadtattak Farkas Ábrahám érdekében, a kik a választók érvényes névjegyzékében elő nem fordulnak, ez pedig szerintük az 1899. : XV. *) Vál. Rimaszombat, 1901. október 2-án. Kérvényezők Biró József és társai