Magyar döntvénytár, 5. kötet (1905)

10 Curiai bíráskodás. pontban meghatározott módon, időben és czélból valamely osztályt, nemzetiséget, vagy bitfelekezetet az állampolgárok, vagy egy részük ellen gyűlöletre izgatott; vagy ba a magyar államot képező országok közt fennálló államközösség ellen, vagy a magyar állam területi épsége ellen, ugy a nemzet politikai egysége ellen , úgyszintén ha a tulajdon vagy a házasság jogintézménye ellen izgatott; vagy törvény ellenére magán- vagy köztulajdonnak felosztásával ámitott, vagy ilyen cselekményben részes. A törvény most idézett szövege nem irja elő, de a törvény e szövegében körvonalozott izgatás fogalma különben sem kivánja meg azt, hogy valamely lelki felindulásra és különösen gyűlöletre egyenes felhivás történjék, avagy, hogy az izgatásnak azoknál, a kikkel szemben az nyilvánult, valamely külsőleg felismerhető ténybeli eredménye is legyen ; a törvény fennidézett szövegében körvonalozott izgatás, közönséges értelménél és jogi fogalmánál fogva, nem egyéb, mint olyan gondolatnak nyilvános közlése, mely által mások indulatok, vagy szenvedélyek felgerjesztésével az állami és társadalmi rend, a fennálló jogi, vagy politikai intézmények ellen gyülölségre, megvetésre és általában véve ellenséges hangulatra ingereltetnek : következésképen valótlan tényeknek nyilvános előadása, törvényes intézményeknek nyilvános és esetleg téves bírálata, törvényes intézményeknek törvényszerű módon megváltoztatására nyilvános törekvés és a közügyek iránt saját nézetei mellett hangulatgerjesztés, egymagában véve olyan izgatásnak még nem tekinthetők. A most kifejtettek szerint a kérvényezők részéről felhozott és fenn III. alatt tüzetesen megjelölt tények már tárgyuknál fogva az 1899 : XV. t.-cz. 3. §. 8. pontjában meghatározott érvénytelenségi ok, nevezetesen az izgatás fogalma alá nem vonhatók és pedig annál kevésbbé : mert kérvényezők nem is állítják, hogy ama tények megtörténténél Dr. Pavlovits Lyubomir jelen lett volna ; és mert az által, hogy valamely képviselőjelölt neve magyar nemzeti szinü zászlóra iratik fel és az ilyen zászló annak a képviselőjelöltnek érdekében használtatik, az a zászló nem tekinthető az 1848 : XXI. t.-cz-be iktatott kivételes törvényes oltalom alatt álló nemzeti szin jelképének, hanem tulajdonképen az illető képviselőjelölt párt jelvény ének. A kérvényezők részéről felhozott és fenn II. alatt tüzetesen megjelölt tények valóság esetén a kérvényezők részéről felhozott érvénytelenítési okul azért nem fogadhatók el, mert kérvényezők nem is állították, hogy a szóban forgó alkalomkor a nem magyar nemzeti szinü és egy gyermek kezében volt zászló Dr. Pavlovits Lyubomir megbizásából használtatott volna, az pedig, hogy Dr. Pavlovits Lyubomir annak a zászlónak eltávolítása iránt nem működött közre, avagy e közreműködést megtagadta, a fenn kifejtettek szerint, az izgatás fogalma alá már tárgyánál fogva sem vonható. Kérvényezők C) alatt becsatolták a Dr. Pavlovits Lyubomir részéről állitólag elmondott egész programmbeszédet és a fenn I. 1—4 alatt szó szerint közölt kitételeket jelöltek meg olyanoknak, a melyek szerintök az uri birtokos osztály és a magyar ajkú állampolgárok ellen gyűlöletre izgatásnak, továbbá a magyal:-'^fi^in íerüléti épsége és egysége ellen, úgyszintén a magyar nemzet po'íi^k^lg^áége elleni izgatásnak alkotó elemét magokban foglalják; azon^Kfi^^E,\Curia tekintetbe vette a C) alatti