Magyar döntvénytár, 5. kötet (1905)

Curiai bíráskodás. 123 tagadja, hogy Lendl Adolf a felhozott és terhére rótt tényeket elkövette és a nyilatkozatokat megtette, vagy hogy azok a tények és nyilatkozatok az ő részességével vagy beleegyezésével történtek vagy tétettek volna. Ezek után a tárgyalás folyamán felhozott uj tényeknek figyelmen kivül hagyását, a kérvénynek elutasítását és a kérvényezőknek a felmerült költségekben való elmarasztalását kéri. Mindkét fél előterjesztéseinek és érveléseinek gondos mérlegelése alapján mellőzendők voltak a kérvényezők meghatalmazottja részéről a szóbeli tárgyalás alkalmával felhozott uj tények az 1899 : XV. t.-cz. 23. §-a alapján azért, mert azok a tények, a melyeknek alapján a választás érvénytelenítése kéretik, már a kérvényben felsorolandók és a 70. §. értelmében a kérvény a tárgyalásnál uj érvénytelenségi tényekkel ki nem egészíthető, a mi természetes is, mert a tény megjelölése nélkül az érvénytelenítési ok tartalom nélküli állítás, mely az eljárás elrendelésére törvényes alapot nem nyújt. Nem volt elrendelendő a bizonyítási eljárás az 1899 : XV. t.-cz. 3. §. 2. pontjára alapított érvénytelenségi okra vonatkozóan az I. L, 3., 4., 5., 6., 7., 8., , 9. és 10. pontok alatt felhozott ténykörülményekre és pedig az I. 1. pont alatti ténykörülményre azért, mert az énekkarnak díjazása, a programmbeszéd megtartása alkalmával előadott dalokért a vesztegetés tényálladékát meg nem állapítja, mert nem is állíttatik, hogy azért díj áztatott Badescu, hogy Lendlre szavazzon, mert az énekkar tagjai egyenkint meg sincsenek nevezve (és így tovább, mind hiányos és tartalmatlan előadások)'. Nem volt elrendelendő a bizonyítási eljárás az 1899 : XV. t.-cz. 3. §. 3. pontjára alapított érvénytelenségi okra vonatkozóan a II. 2., 4., 6., 8., 10., 11., 13., 15., 16., 18., 19., 21., 25., 26. és 27. pontok alatti ténykörülményekre sem, és pedig : a II. 2. pont alatti ténykörülményre azért, mert az a körülmény, hogy Lendlnek bizalmi emberei a választási helyiségben a szavazók neveit feljegyezték, a választók megfélemlítésének tényálladékát meg nem állapítja, de különben azok a választók, a kik ily módon állítólag megfélemlittettek, megnevezve nem is lettek; a II. 4. és 6. pontok alatti ténykörülményre azért, mert Blazs Joszim esetében a takarékpénztári kölcsönök felmondásának fenyegetése egész általánosságban, minden közelebbi tényadat megjelölése nélkül van feh hozva, Sáva Partanie és társai esetében pedig csak az állíttatik, hogy ezek azért nem szavaztak Joanovitsra, mert a takarékpénztártól féltek, de arra, hogy ki és mivel fenyegette vagy félemiitette meg őket, concrét adatok elő nem terjesztettek, ezek nélkül pedig érvénytelenségi tény fenn nem forog (és igy tovább, — mert alkalmas tényelőadás nincs). Nem volt elrendelhető a bizonyítási eljárás az 1899 : XV. t.-cz. 3. §. 4. pontjára alapított érvénytelenségi okra vonatkozóan a III. 1., 2., 3., 4. és 5. alatti ténykörülményekre és pedig azért, mert a Joanovits-párt bevonulásának a Lendl-párt részéről jóval a választás előtt történtnek állitott megzavarása és a programmbeszéd megtartása alkalmával történt fenyegetések és verekedések a választói jog gyakorlását nem gátolván, az pedig, hogy a választás napján a választói jog szabad gyakorlása megakadályoztatott volna, nem is állíttatván, ezek a panaszolt körülmények a