Magyar döntvénytár, 5. kötet (1905)
Curiai bíráskodás. 111 felsorolt érvénytelen szavazatokat a Berger Ignáczra esett 1850 szavazatból leszámítani. Választásvédő ez előadására a kérvényezők meghatalmazottja előterjesztette, hogy a fentartott tények megtörténtét a felhívott és kihallgattatni kért tanuk fogják bebizonyítani; továbbá, hogy az úgynevezett cinctorium olyan terület, mely hajdan bekerített temető volt és ma templomudvart képez, és minthogy ott egyebek közt ünnepi körmenet is szokott tartatni, az a vallás szertartásainak végzésére rendelt helyiség ; továbbá, hogy a feltétlen érvénytelenségi okban a viszonylagos érvénytelenségi ok mindig benfoglaltatik ; abban tehát, hogy Fábián Gábor szentgyörgyvölgyi káplánnak reszneki templomi esete a kérvényben feltétlen, a tárgyaláson pedig viszonylagos érvénytelenségi oknak hozatott fel, ujitás nincs ; továbbá, hogy a III., IV. és V. pontokban előadott tények bizonyításuk esetén, mennyiben szolgálnak érvénytelenségi okokul, a bíróság fogja meghatározni; végre hogy a dr. Darányi Ferencz által megvesztegetett szavazók a kérvényben névszerint meg vannak nevezve, valamint a megvesztegetés helye és ideje is meg van ott mondva. Tagadja az ellenkérvényben előadott tényeket, kéri azoknak figyelmen kivül hagyását. Ezek után : Tekintve, hogy az úgynevezett cinctorium, mint a kérvényezők meghatalmazottjának előadása szerint elhagyott régi temető, habára templom udvaraként van is az elkerítve, és habár ünnepi körmenetre is használtatik, minthogy a körmenet rendszerint nemcsak a templom körül, hanem egyéb tereken, sőt utczákon és így közhelyeken is gyakoroltatik, nem tekinthető a vallás szertartásainak végzésére rendelt helyiségnek, az istentisztelet bevégzése után a templomból kijövő népcsoport pedig nem vallásos jellegű gyülekezet, mit leginkább bizonyít az, hogy az ország legnagyobb részében a fontosabb tárgyú közhirdetések a templomból kijövő nép között szoktak eszközöltetni; tekintve továbbá, hogy a Fábián Gábor szentgyörgyvölgyi káplán reszneki predikácziójában mondottakat a tárgyaláson kérvényezők viszonylagos érvénytelenségi oknak kívánták tekintetni; a kérvényben azonban azokat a választókat, kiknek szavazatait érvényteleneknek kívánták tekinteni névszerint meg nem nevezték s ezzel a kérvény a tárgyaláson, az 1899. évi XV. t.-cz. 70. §. értelmében kiegészíthető nem volt; tekintve továbbá, hogy ugyancsak a Fábián Gábor szentgyörgyvölgyi káplán által Jakabfa községben mondottakból az : »mert a liberálisok törölték el a hetedik szentséget«, mint a szóbeli tárgyaláson elő nem adott, elej tettnek tartandó ; arra a többi mondására pedig : »tudatom önökkel, hogy a ki liberálisra szavaz, az nem rendes katholikus, és az nem üdvözülhet«, semmi bizonyítékot sem hoztak fel kérvényezők, hogy abban dr. Darányi Ferencz részes volt, vagy abba megelőzőleg és kifejezetten beleegyezett; egymagában az, hogy a beszéd jelenlétében mondatott el, nem lévén erre az 1899 : XV. t.-cz. 6. §-ban foglalt eseteknek egyike sem alkalmazható, a részesség megállapítására nem alkalmas.1) Ennélfogva Fábián Gábor beszédének figyelembe vehető része, mint viszonylagos *) L. Rakovszky István esetét.