Magyar döntvénytár, 5. kötet (1905)

Curiai bíráskodás. 111 felsorolt érvénytelen szavazatokat a Berger Ignáczra esett 1850 szava­zatból leszámítani. Választásvédő ez előadására a kérvényezők meghatalmazottja elő­terjesztette, hogy a fentartott tények megtörténtét a felhívott és kihall­gattatni kért tanuk fogják bebizonyítani; továbbá, hogy az úgynevezett cinctorium olyan terület, mely hajdan bekerített temető volt és ma templomudvart képez, és minthogy ott egyebek közt ünnepi körmenet is szokott tartatni, az a vallás szertartásainak végzésére rendelt helyiség ; továbbá, hogy a feltétlen érvénytelenségi okban a viszonylagos érvény­telenségi ok mindig benfoglaltatik ; abban tehát, hogy Fábián Gábor szent­györgyvölgyi káplánnak reszneki templomi esete a kérvényben feltétlen, a tárgyaláson pedig viszonylagos érvénytelenségi oknak hozatott fel, ujitás nincs ; továbbá, hogy a III., IV. és V. pontokban előadott tények bizo­nyításuk esetén, mennyiben szolgálnak érvénytelenségi okokul, a bíróság fogja meghatározni; végre hogy a dr. Darányi Ferencz által megveszte­getett szavazók a kérvényben névszerint meg vannak nevezve, valamint a megvesztegetés helye és ideje is meg van ott mondva. Tagadja az ellen­kérvényben előadott tényeket, kéri azoknak figyelmen kivül hagyását. Ezek után : Tekintve, hogy az úgynevezett cinctorium, mint a kérvényezők meg­hatalmazottjának előadása szerint elhagyott régi temető, habára templom udvaraként van is az elkerítve, és habár ünnepi körmenetre is használ­tatik, minthogy a körmenet rendszerint nemcsak a templom körül, hanem egyéb tereken, sőt utczákon és így közhelyeken is gyakoroltatik, nem tekinthető a vallás szertartásainak végzésére rendelt helyiségnek, az isten­tisztelet bevégzése után a templomból kijövő népcsoport pedig nem val­lásos jellegű gyülekezet, mit leginkább bizonyít az, hogy az ország leg­nagyobb részében a fontosabb tárgyú közhirdetések a templomból kijövő nép között szoktak eszközöltetni; tekintve továbbá, hogy a Fábián Gábor szentgyörgyvölgyi káplán reszneki predikácziójában mondottakat a tárgyaláson kérvényezők viszony­lagos érvénytelenségi oknak kívánták tekintetni; a kérvényben azonban azokat a választókat, kiknek szavazatait érvényteleneknek kívánták tekin­teni névszerint meg nem nevezték s ezzel a kérvény a tárgyaláson, az 1899. évi XV. t.-cz. 70. §. értelmében kiegészíthető nem volt; tekintve továbbá, hogy ugyancsak a Fábián Gábor szentgyörgy­völgyi káplán által Jakabfa községben mondottakból az : »mert a liberá­lisok törölték el a hetedik szentséget«, mint a szóbeli tárgyaláson elő nem adott, elej tettnek tartandó ; arra a többi mondására pedig : »tudatom önökkel, hogy a ki liberálisra szavaz, az nem rendes katholikus, és az nem üdvözülhet«, semmi bizonyítékot sem hoztak fel kérvényezők, hogy abban dr. Darányi Ferencz részes volt, vagy abba megelőzőleg és kifeje­zetten beleegyezett; egymagában az, hogy a beszéd jelenlétében monda­tott el, nem lévén erre az 1899 : XV. t.-cz. 6. §-ban foglalt eseteknek egyike sem alkalmazható, a részesség megállapítására nem alkalmas.1) Ennélfogva Fábián Gábor beszédének figyelembe vehető része, mint viszonylagos *) L. Rakovszky István esetét.

Next

/
Thumbnails
Contents