Magyar döntvénytár, 4. kötet (1905)

A polgári törvénykezési rendtartás. 8. §. <;:> 206. Határárok jogosulatlan kiszélesítése és határkő jogosulatlan eltá­volítása miatt indított polgári ügyben az eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik. A közigazgatási hatóság vitás határkérdésekben csak akkor hatá­rozhat, ha a határ vitássága a határjelek felállítása kapcsán merül fel. A kir. ministerii-m : K. Ferencz keresetet indított a kir. járásbíróság előtt Sz. Viktor ellen a miatt, mert utóbb nevezett a horka-szentandrás­komoróczi határnak »za Komarovce« dűlőjében fekvő réten a peres felek ingatlanai közt elvezető árkot felperes tudta és beleegyezése nélkül olykép szélesítette ki, hogy nemcsak a felperesnek tulajdonát képező rét egy részére terjeszkedett, hanem a peres felek rétjei közt emberemlékezet óta volt határkövet is eltávolította, s kérte az előbbi állapotnak helyreállítását. A kir. járásbíróság a pert megszüntette, mert felperes keresetének tárgya részint az 1885. évi XXIII. t.-cz. és részint az 1894. évi XII. t.-cz. határozmányai szerint nem a polgári per, hanem a közigazgatási útra tartozik. A lőcsei kir. törvényszék, mint felebbezési bíróság, ezt a végzést helybenhagyta. Erre K. Ferencz horkai lakos, a fentebb előadott tényállás alapján, Sz. Viktor horkai lakost a szepesszombati járás főszolgabirája előtt pana­szolta be. A szepesszombati járás főszolgabirája ez ügyre vonatkozólag hatás­körét leszállította, kimondván, hogy ezen ügyben az eljárás a kir. járás­bíróság hatáskörébe tartozik. Ilyformán a lőcsei kir. törvényszék és a szepesszombati járás fő­szolgabirája közt hatásköri összeütközés esete merült fel, melynek eldön­téséül a kir. bíróság hatásköre volt megállapítandó ; mert felperes keresetét birtokhábor itás czimen az előbbi állapot visszaállítására irányozván, a birtokjogra és igy magánjogi jogczimre ala­pított kereset nem közigazgatási, hanem az 1893. évi XVIII. t.-cz. 1. §. 5. m) pontja értelmében a bírói útra és pedig a kir. járásbíróságok hatás­körébe tartozik ; mert továbbá Sz. Viktornak tulajdonított az a cselekmény, hogy a határároknak önhatalmú kiszélesítésekor állítólag egy emberemlékezet óta volt határkövet eltávolított, már azért sem vonható az 1894. évi XII. t.-cz. 34. és 93. §-ainak rendelkezései alá, mivel az állítólag eltávolított határkő nem az 1894. évi XII. t.-cz. 33. §-a értelmében alkotott törvény­hatósági szabályrendelet alapján felállított határjelt képezett és mivel az 1894 : XII. t.-cz. 34. §-a értelmében a közigazgatási hatóságok vitás határkérdésekben határozni csak akkor illetékesek, ha a határ vitássága a határjelek felállítása, elhelyezése kapcsán merült fel : mert végre Sz. Viktor a határjel épségének megsértése miatt az 1894: XII. t.-cz. 93. §-ának b) pontja, vagy az 1878 : V. t.-cz. 421. §-a alapján nem is büntethető, miután a károsult, illetőleg sértett fél a büntető eljárás folyamatba tehetésére vonatkozó indítványt elő sem terjesztett. (1900 január 24-én 2591/19C0. I. M. sz. a.) 207. Határköveknek a felperes területén lerakása miatt birtokháboritás czimén indított kereset birói útra tartozik. Grecsák : Magyar Döntvénytár. IV. 5

Next

/
Thumbnails
Contents