Magyar döntvénytár, 4. kötet (1905)

A polgári törvénykezési rendtartás. 8. §. A főszolgabíró a panaszost a törvény rendes útjára utasította. Ezek után a kir. járásbírósághoz fordult N. Gyuláné D. Etelka, kérvén, hogy a bíróság őt a szóban levő hídnak birtoklásába helyezze vissza s az alperest annak tűrésére kötelezze, hogy a felperes a hidat előbbi helyére állíttassa. Az alperes a bíróság hatásköre ellen is kifogást tett. A kir. járásbíróság az ügyet a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozónak mondotta ki. Ehhez képest a keszthelyi kir. járásbíróság és Zala vármegye keszthelyi járásának főszolgabirája között hatásköri összeütközés esete merült fel, a melynek elintézéseképen a közigazgatási hatóság hatáskörét kellett megállapítani, mert ugy abban a kérdésben, hogy a híd előbbi helyén maradjon-e vagy onnan elhelyeztessék, mint abban a kérdésben, hogy az uton lévő hídnak önhatalmú szétrombolása az 1890 : I. t.-cz. 125. §-ába ütköző kihágásnak tekintendő-e és az illető az okozott kár megtérítésére mennyiben köteles, az 1890 :1. t.-cz. 102., illetőleg 151. §-a értelmében a közigazgatási hatóságnak kell határozni. (1901 deczember 13-án 39097 1891. I M. sz. a.) 205. Az alperes földjén át a felperesek erdejéhez vezető és 35 év óta használt ut felszántása és bevetése miatt indított ügyben az eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik. Á kir. ministerium : A felső-szalóki volt úrbéresek képviseletéber, F. János és K. József a kir. járásbírósághoz beadott keresetükben azt adták el", hogy B. Ignácz berzeviczi lakos az úrbéresek erdejébe vezető útból nyolcz méter szélességű területet elfoglalt, felszántott és zabbal bevetett ; minthogy pedig ezzel az úrbéreseket az erdei útnak békés haszonélvezetében megháborította, kérték az úrbéreseknek a haszonélvezetbe visszahelyezését. A kir. járásbíróság a pert megszüntette, mert a kérdéses ut mezei dülőut, a mezei dülőutakra vonatkozó intézkedések megtételére pedig az 1894 : XII. t.-cz. 36. §., 94. §. d), 102., 103. §-ai értelmében a közigazgatási hatóságok illetékesek. Szepes vármegye szepesváraljai járásának főszolgabirája azonban az ügynek elbírálását a járásbíróság hatáskörébe utalta, mert a jelen esetben nem közdülőutnak elszántásáról vagy megrongálásáról van szó. Ehhez képest hatásköri összeütközés esete merült fel, a melynek elintézéssül a kir. bíróság, hatáskörét kellett megállapítani, mert felperesek előadása szerint a kérdésben lévő ut az alperes földbirtokán keresztül a felperesek erdejéhez vezet és ezt a felperesek erdejükhöz hozzájuthatás czéljából harminczöt éven át békésen használták, az alperes ezt az utat elszántván, ezzel a felpereseket békés birtokukban megháborította. Ezen előadás szerint tehát felperesek követelésüket magánjogi alapra fektetik és előadásuk szerint szolgalmi jog birtokának megháboritása miatt visszahelyezést kérnek. Ezen magánjogi kereset elbírálása pedig a bíróságnak, nevezetesen az 1893 : XVIII. t.-cz. 1. §-ának 5. m) pontja alapján a kir. járásbíróságnak a hatáskörébe tartozik. (1901 november 16-án 36809/1891. I. M. sz. a.)