Magyar döntvénytár, 4. kötet (1905)

50 A polgári törvénykezési rendtartás. 8. §. M. Pálnak az a védelme, mely szerint a felperesnek kijáró cselédbért az általad okozott kár fejében jogosan tartja vissza, beszámítási kifogás, a melynek megbirálása nem a hatáskör kérdésére, hanem az ügy érdemére tartozik. (1902. évi november 28-án. 1902. évi 3°..575. I. M. 1902. évi 107.071 V. c. B. M. sz. a.) 177. Az élelmezés a cselédbér kiegészítő része és az annak ellenértékeként a szolgálatból elbocsátás alapján a szolgálatban nem töltött időre követelt összeg nem lévén kártérítési, hanem cselédbérkövetelés, az annak megítélése riránt előterjesztett kereset megbirálása közigazgatási útra tartozik, A hir. ministerium: KiskorirM. A.azt a panaszt tette, hogy A. Traján neki 60 korona cselédbérrel adósa. A panaszolt beismervén azt, hogy a panaszos, a kit 1901. évi január hó 7-étől 1902. évi január hó 7-éig terjedő időtartamra fogadott fel, 1901. évi október hó 30-áig állott szolgálatában, az erre az időre járó. 37 korona 20 fillért hajlandó kifizetni, azonban a panaszos még a szolgálatban nem töltött időre járó élelmezés ellenértéke fejében 24 koronát és a természetbeni járandóság fejében a panaszosétól eltérő értékelést kivánt. Hatásköri összeütközés esete merülvén fel, melynek elintézéséül a közigazgatási hatóság hatáskörébe kellett az eljárást utasítani, mert az élelmezés, a melynek ellenértékét a felperes követeli, a cselédbérnek kiegészitő része és mert annak a kérdésnek megbirálásában, hogy az 1876 : XIII. t.-cz. 56. és 57. §-ai alapján a cseléd a hátralevő időre a bért, tartást és ruhát követelheti-e, nem jön tekintetbe, hogy a gazda az elbocsátással vagy a cseléd a szolgálat elhagyásával okozott-e kárt vagy nem. A felperes követelése tehát nem kártérítési követelés, a mely az 1876 : XIII. t.-cz. 119. §-a értelmében birói útra tartoznék, hanem cselédbérkövetelés, a mely a 115. §. rendelkezésénél fogva a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. Annak a kérdésnek elbírálása pedig, hogy a gazda a cselédet elbocsátotta-e avagy hogy a cseléd a gazdát elhagyta-e s hogy ennek folytán a cseléd az élelmezést az 1876: XIII. t.-cz. 56. vagy 57. §-ai értelmében jogosan követelheti-e vagy nem, az ügv érdemére tartozik. (1902 május 7-én 1902. évi 14050. I. M. sz. a.) 178. A követelés jogi minősítésében nem a fél részéről használt elnevezés, hanem a követelés jogi természete irányadó. Teljesített szolgálat ellenszolgáltatása fejében cselédszerződés alapján követelt bér nem kártérítési követelés és közigazgatási útra tartozik. A bér összegének határozott kikötése a cselédszerződésnek nem lényeges alkatrésze, annak hiánya tehát a szerződésnek cselédszerződési természetén nem változtat. A kir. ministerium : W. Péter azt adta elő, hogy ő mint cseléd szegődött be G. Jánoshoz, de rendes évi bér részére kikötve nem volt, hanem abban állapodtak meg, mint sógorok egymással, hogy G. János neki olyan bért fog adni, a milyen bért felnőtt férfi cselédnek adni szokás, ha pedig addig marad G. Jánosnál, amíg a katonasor alól kikerül, G. János azt igérte neki, hogy szolgálata bére fejében lovat és kocsit fog részére venni. Mint-