Magyar döntvénytár, 4. kötet (1905)

A polgári törvénykezési rendtartás. 8. §. 47 a szerződés alapján ü. Trifun ellen támasztett követelése nem az 1876. XIII. t.-cz., hanem az általános magánjogi elvek szerint Ítélendő meg. Ily körülmények közt az ügyet a kir. biróság elé kellett utalni. (1896 szeptember íö-án 1896. évi 47SÖ<>. h M. sz. a.) 172. Az a szolgálat, a melyet nem a szolgálati időhöz mérten előre kial­kudott vagy az 1876 : XIII. t.-cz. 26. és következő §-ai értelmében meg­állapítható bérért teljesítenek, eselédi viszonyt nem létesít. A kir. ministeriiim : K. N. deési lakos a deési kir. járásbirósághoz beadott keresetében a keresetlevélhez csatolt kötelezvény alapján 100 irtot (200 koronát) és kamatot követelt szolgálati bér czimén E. J. deési lakostól. A kötelezvény tartalma a következő : »Alább irt nevem elismerem azt. hogy N. nevái leány ki is több évekig nálam, mint fogadott leánynak befogadtam házamhoz és mivel azonban következik, hogy neki is látatja legyen szolgálat]áért, ezennel kiegyeztünk ily módon : Kötelezem magamat N. nevü leánynak 100 azaz : Egyszáz o. é. forintot az 1891. év végével megadni, mely ezen időre köte­lezi magát is tovább lakni nálam ; ha azon idő alatt meghalnék, kötelez­tetem a fiamat E. J.-et ezen összeget megfizetni, vagy ha vonakodnék, törvényesen rajtunk felvétetni. Deés 20. márczius 1889. E. J. E. J.« E. J. elhalván, a részére kinevezett ügygondnok által emelt pergátló kifogás következtében a kir. járásbiróság a pert megszüntette, mert : kétségtelen, hogy a fel- és alperes közt az 1876 : XIII. t.-cz. 1. §-ában irt eselédi viszony állott fenn. A eselédi viszonyból eredő követelések elbírálása a közigazgatási hatóságok hatásköre alá tartozik. Ekkor a deési városi főkapitányhoz fordult a felperes keresetével, a főkapitány azonban őt szintén elutasította, mert a 200 korona követelés szerződésen alapuló magánkövetelést és nem cselédbért képez. Az eljárást a kir. biróság hatáskörébe kellett utasítani, egyfelől azért, meri a felperes nem tekinthető cselédnek, és szolgálati bér iránti követelése nem cselédbér-követelés, a melyre nézve az 1876 : XIII. t.-cz. 115. §-a értelmében a közigazgatási hatóság hatáskörét lehetne meg­állapítani. A cselédszerződésnek ugyanis az 1876 : XIíí. t.-cz. I. §-ában foglalt meghatározás szerint lényeges alkateleme az, hogy a kötelezettség háztar­tási személves és folytonos szolgálatoknak legalább is egy havi időtartamon át bérért való teljesítésére irányuljon, következésképen a szolgálat, a melyet nem a szolgálati időhöz mérten előre kialkudott, vagy az 1876 : XIII. t.-cz. 26. és következő §-ai értelmében megállapítható bérért telje­sítenek, eselédi viszonyt nem létesít és az ennek ellenértékeként követelt szolgálati bér cselédbérnek nem minősíthető. (1903 február 18-án 6246/1903. I. M. ; 2891 VIII. t. 993. K. M. 4554/171. 6. 903. B. M. sz.) 173. Házi és gazdasági teendők végzésére határozatlan időre a szol­gálati viszony megszűntével fizetendő meghatározott összegű évi bér mellett cselédül felfogadott egyén bérkövetelése a közigazgatási hatóság elé tartozik.

Next

/
Thumbnails
Contents