Magyar döntvénytár, 4. kötet (1905)

48 A polgári törvénykezési rendtartás. 8. §. A lár. ministerium: Az iratok közt levő szerződés szerint, mely 1879. évi-márczius 11-én kelt, P. J. bánátujfalvi földmives felfogadta vejét B. V.-t és az utóbbinak feleségét sz. P. T.-t a házi és gazdasági teendők végzése czéljából bizonytalan időre cselédekül és pedig a szolgálati viszony megszűntével fizetendő 200 frt bérért és annak elismerése mellett, hogy B. V. és neje 15 juhot, 1 disznót, valamint 1 lovat hoztak P. J. házához. Erre a szerződésre támaszkodva, B. V. és neje, miután állitásuk szerint a szolgálati viszony 1888. évi június hóban megszűnt, azt kérik, hogy P. J. köteleztessék nekik 9% évi szolgálatuk fejében 1850 frt tőkét és ennek 1888. évi június hó 15-étől számítandó 6% kamatait megfizetni, úgyszintén 15 juhot, 1 disznót, és 1 lovat részükre kiszolgáltatni. A közigazgatási hatóságok által az 1876 : XIIÍ. t.-ez. 13. §-ára való hivatkozással kiemelt azon körülményből, hogy a követelés alapjául szolgáló szerződés bizonytalan időre köttetett, annak érvénytelensége azért nem következtethető, mert az idézett törvényszakasz értelmében a bizonytalan időre kötött cseléd-szerződések csak akkor tekintendők érvényteleneknek, ha az köttetett ki, hogy a felek az 1876 : XIII. t.-cz. értelmében megengedett felmondás után sem léphetnek vissza a szerződéstől; a fennforgó esetben azonban a felek a törvényen alapuló felmondási jogot nem korlátozták, sőt a szerződéstől való visszalépést azon kikötés által fenntartották, hogy a szolgálati bér a szolgálati viszony megszűntével fizetendő ki. A közigazgatási hatóságok által a hatáskör kérdésében hozott határozatnak azon további indoka, hogy a felek a fenti szerződéssel nem cselédi, hanem társasviszonyt kivántak volna létesíteni, puszta vélelem és ellenkezik a szerződésnek azon határozott tartalmával, mely szerint P. J. B. V.-t és nejét »cselédekűl« (als Dienstknechte) fogadta fel. Ily körülmények közt tehát, miután cselédszerződésről van szó, B. V. és neje bánátujfalvi lakosok kérelmének azon részét, mely szolgálati bérüknek és e bér kamatainak megitélésére irányul, az 1876 : XII. t.-cz. 115. §-a alapján a közigazgatási hatóságok hatáskörébe kellett utalni. (1891 évi április 3-án 1891/11.899. I. M., 1891 évi 13197. II. B. M. sz. a.) 174. Szolgálatban nem töltött felmondási időre követelt cselédbér, mint nem kártérítési követelés iránt indított ügyben az eljárás a közigazgatási hatóság elé tartozik. A kir. ministerium : Sz. Gábort D. T. Lajos 1891. évi április hó 24-től 1892. évi április hó 24-ig fogadta fel béresnek úgynevezett konvenczió mellett. D. T. Lajos Sz. Gábort szolgálatából 1892. évi január hó 24-én elbocsátván, Sz. Gábor D. T. Lajost a dévaványai községi elöljáróság előtt bepanaszolta az 1892. évi január hó 24-től 1892. évi április hó 24-ig járó negyedévi bére egyenértékének, azaz 74 írtnak megfizetése végett, azon az alapon, hogy őt volt gazdája minden ok nélkül bocsátotta el. Annak megítélésénél, hogy az 1876 : XIII. t.-cz. 56. §-a alapján a cseléd követelheti-e a hátralevő időre a bért, tartást és ruhát, egyedül az a kérdés jön tekintetbe, hogy a gazda törvényes okból bocsátotta-e el a cselédet, de nem jön tekintetbe az, hogy az elbocsátás által okozott-e és minő kárt a cselédnek. Ilyen esetben tehát a hátralevő időre járó bér-