Magyar döntvénytár, 4. kötet (1905)

A polgári törvénykezési rendtartás. 8. §. 15 fölesketett erdőőrök szolgálatukban közbiztonsági közegeknek tekintendők : minthogy végül F. Alexa hatóságilag föl volt esketve : ennélfogva szolgálata, melyet B. Lajosnál fölesketett erdőőri minőségben töltött, nem cselédi, hanem közbiztonsági szolgálat jellegével birt, a melyre az 1876 : XIII. t.-cz. határozatai nem alkalmazhatók, s ezen okoknál fogva jelen ügyben az eljárást a biróság hatáskörébe kellett utalni. (1892 november 28-án 1892 évi 43479. I. M. sz. a.) 167. A szolgálatból elbocsátott erdőőr által a felmondási időre eső béré­nek és egyéb járandóságainak megtérítése iránt indított ügyben közigazgatási útra tartozik az eljárás. Fel nem esketett erdőőr cselédnek tekintendő. A kir. ministeriiim: D. Gy., mint gróf K. T. uradalmának fel nem esketett erdőőre, F. V. uradalmi főerdész ellen a németujvári járás főszolga­bírója előtt felmondás nélkül való jogosulatlan elbocsátás miatt a fel­mondási időre eső bérének megfizetése végett panaszt emelt. A járás főszolgabírója D. Gy.-t a per útjára utasitotta, a kir. járásbíróság az eljárást abból az okból, mert a kereseti követelés az 1876. évi XIII. t.-cz. 119. §-ában emiitett követelések közé nem tartozik, megszüntette. Ilyformán hatásköri összeütközés esete merült fel, melynek eldön­téséül a közigazgatási hatóság hatásköre volt megállapítandó ; mert az erdőőr, mint a ki az erdőgazdaság körül személyes és folytonos szolgálatot bérért teljesít, az 1876. évi XIII. t.-cz. 1. §-a értelmében cseléd­nek tekintendő, s igy a közte és gazdája közt a szolgálati viszonyból támadt követelésének elbírálása, az 1876. évi XIII. t.-cz. 115. §-a értelmében, a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (1902 április 15-én 1902. évi 10903. I. M. sz. ; 1902. évi 22503 V. F. M. sz. a.) 168. A tiszta jövedelemből nyerendő százalékos jutalék ellenében elszá­molás mellett italmérésre szerződött alkalmazott cselédnek nem tekinthető. A kir. ministerium. Cselédnek az, a ki háztartási és gazdasági teendőre bizonyos részért van lekötelezve, az 1876 : XIII. t.-cz. 3. §-ának c) pontja értelmében nem tekinthető, a viszontkövetélést támasztó H. Sz. pedig a pancsovai szolgabírói hivatal által 1880. évi október 19-én felvett s az iratok közt levő 7644/1880. számú jegyzőkönyv s az újfalvi községi elöl­járóság által ráírt községi hiteles jelentés szerint a tiszta jövedelemből nyerendő 8% jutalék mellett mért italt, miért is cselédnek a hivatkozott törvényszakasz és még az idézett t.-cz. 1-ső §-a értelmében is annál kevésbbé tartható, miután az idézett t.-cz. 69. §-a szerint megkívánt cselédkönyvvel sem birt; és mert ennélfogva az 1876 : XIII. t.-cz. 115. §-ának intézkedései szerint a közigazgatási hatósági kör ezen ügyre kizártnak veendő s az, mint közönséges magánjogi követelés, a törvény rendes útjára volt uta­sitandó. (1882 április 17-én 12675/1882. I. M. sz. a.) 169. Betegápolónak és gazdasági felügyelőnek napidíj mellett mezőgaz­dához szerződött egyén sem nem cseléd, sem nem napszámos, sem nem mezei

Next

/
Thumbnails
Contents