Magyar döntvénytár, 4. kötet (1905)

32 A polgári törvénykezési rendtartás. 8. §. A kir. ministerium: A jelen esetben nem gazda és cselédje között támadt és az 1876 : XIII. t.-cz. rendelkezései alá eső vitás ügyről van szó, miután K. János magát sem háztartási, sem gazdaság körüli személyes és folytonos szolgálatokra nem kötelezte, s igy a főszolgabiró ebben az ügyben mint az 1876 : XIII. t.-cz. 115. §-ában kijelölt közigazgatási hatóság el sem járhat; mert továbbá V. Ferencz és P. Mihály mint gőzmalmi ipart gyakarlók, iparosok. K. János mint gőzmalomban alkalmazott üzletvezető iparossegéd ; kereseti követelése tehát a munkaviszony megszűnéséből származik, az ilyen vitás kérdéseket pedig az 1884: XVII. t.-cz. 176. §-a szintén a közigazgatási hatóságnak, mint iparhatóságnak hatáskörébe utalja, akként, hogy az iparhatóság előtti eljárásnak a biróság előtti eljárást meg kell előznie és mert a törvénynek a hatáskört kötelezően megállapító ezzel a szabályával szemben — a törvény eltérő rendelkezésének hiányában — a felek megállapodása figyelembe nem vehető. (1902 november 28-án, 1902. évi 31.347. I. M. 107.230/Vc. M. B. 66690/VIII. K. M.) 126. Kereskedelmi czég üzletkörében a munkások felügyeletére alkalmazott egyén kereskedelmi alkalmazott és munkabér követelése első sorban az iparhatóság előtt érvényesítendő. A teendők fontossága és a fizetés magassága a szolgálati viszony természetét nem változtatja meg. A kir. ministerium: St. J. dévényujfalusi lakos a pozsonyi kir. járásbírósághoz 1902. évi január hó 14. napján beadott keresetében azt adta elő, hogy »M. M. & Co.« czégnél, mint a munkások felügyelője, havi 180 korona fizetés és szabad lakás mellett volt alkalmazva, a czég vezetője L. F. azonban őt 1901. deczember hó í-ével felmondás nélkül elbocsátotta ; — kérte ennélfogva három havi fizetés fejében az alperesnek 540 koronában elmarasztalását és a szabad lakásnak még három hónapon át meghagyását. Hatásköri összeütközés esete merülvén fel, a közigazgatási hatóság mint elsőfokú iparhatóság hatáskörét kellett megállapítani; mert felperes,a megállapított tényállás szerint, az alperes kereskedőczég üzletkörében a munkások felügyeletére lévén alkalmazva, nyilván ipari, illetőleg kereskedelmi alkalmazottnak tekintendő, az a körülmény pedig, hogy fontosabb teendőkkel volt megbízva és ennek megfelelően magasabb fizetéssel és mellékjárandósággal birt, a felmondási időre befolyást gyakorol ugyan, de szolgálati viszonyának természetét nem változtatja meg ; következéskép az ebből a viszonyból felmerült követelés megbirálása az 1884 : XVII. t.-cz. 176. §-ához és 166. §-ának a) pontjához képest a járási főszolgabírónak, mint elsőfokú iparhatóságnak hatáskörébe tartozik. (1902 június 25-én 1902. évi 17941. I. M. sz. a.) 127. Hentesipar gyakorlására nem képesített egyén által a hentesüzlet vezetésére alkalmazott járandóságának megfizetése iránt indított ügyben elsősorban az iparhatóságnak kell eljárnia.