Magyar döntvénytár, 4. kötet (1905)

A polgári törvénykezési rendtartás. 8. §. 38 A kir. ministerium: K. Alajos, -jászárokszállási lakos Gy. József acsádi lakos ellen a gyöngyösi járás főszolgabirájánál 1901 évi július hó 9-én azt a panaszt adta elő, hogy őt Gy. József 1901. évi április hó 28-án. mint hentesüzlet-vezetőt 60 korona havi fizetés és teljes ellátás mellett felfogadta, július hó 7-én azonban felmondás nélkül elbocsátotta ; kérte ennélfogva Gy. Józsefnek a felmondási időre járó fizetés fejében 28 koroná­ban és teljes ellátás fejében 14 koronában marasztalását. Hatásköri összeütközés esete merülvén fel, a közigazgatási hatóság hatáskörét kellett megállapítani; mert el is tekintve attól, hogy alperes az iparhatóságtól a hentesipar gyakorlására ipar-igazolványt kért és azt képesített üzletvezető állandó alkalmazásától feltételezetten 3559 1901. szám alatt el is nyerte, az elő­adott tényállás szerint felperest a hentesipart gyakorló alperes ipara körébe tartozó munkának végzésére fogadta fel, közöttük tehát mint iparos és segéd között nyilvánvalóan ipari munkaviszony forog fenn és arra, mint a kir. járásbiróság hetyesen kifejtette, az ipari munka minőségének kisebb vagy nagyobb fontosságának befolyása nincsen ; az iparos és segédje közt ebből a viszonyból származó vitás kérdéseket pedig az 1884 : XVII. t.-cz. 176. §-ának rendelkezése szerint az elsőfokú iparhatóságnak kell első sorban eldöntenie. (1902. május 30-án 1902. évi 15.862. I. M.) 128, Évi fizetés és napidíj mellett alkalmazott »utazó pénzbeszedő­járandóságai iránt indított ügyben az eljárás első sorban az iparhatóság elé tartozik. A kir. ministerium : Mind a két fél megegyezett abban, hogy a panaszos alkalmazása az 1899. évi deczember hó 2-án kelt A) alatt becsatolt okirat alapján történt. Ennek az okiratnak, a melyet H. Adolf a maga szemé­lyében K. Árminhoz intézett levél alakjában állított ki, a tartalma a következő : »Személyes megegyezésünk értelmében felfogadom önt az 1900. évre évi 100 frt, illetőleg előlegesen fizetendő havi 8 frt 50 kr. fizetés mellett, mint utazó pénzbeszedőt (Reisender-Incassant) abból a czélból, hogy a végre!i aj tási ügyekben és az ezekből származó árverések alkalmával közbenjárjon. Fizetek önnek minden napért, a melyet az én ügyeimben uton tölt, 8 frt 50 kr. uti illetményt ; ennek ellenében köteles ön az önnek átadott összes végrehajtási ügyeimet lelkiismeretesen elintézni s érde­keimet megvédeni. Az ön közbenjárásáért biróilag vagy egyezségileg meg­állapitott és az adóstól behajtott költség az én javamra esik.« A főszolgabiró a panaszost panaszával el-, illetve a rendes birói útra utasitotta, mert a tárgyalás során beigazolást nyert, hogy nem keres­kedelmi alkalmazott volt. Hatásköri összeütközés esete merülvén fel : az eljárást a közigazgatási hatóság, mint iparhatóság hatáskörébe kellett utalni, mert az előadott tényállásból, különösen a felek közötti jogviszonyt szabályozó szerződésből az tűnik ki, hogy H. Adolf K. Ármint az uton töltött időre járó díjazáson felül évi fizetés mellett utazó-pénz­beszedőnek fogadta fel, ő tehát az 1884 : XVII. t.-cz. 98. §-ára és az 1875. évi XXXVII. t.-cz. 45. §-ára tekintettel H. Adolf kereskedelmi meghatal­mazottjának, illetőleg kereskedősegédjének tekintendő, a kinek ebből a Grecsák : Magyar Döntvénytár. IV. 3

Next

/
Thumbnails
Contents