Magyar döntvénytár, 4. kötet (1905)
A polgári törvénykezési rendtartás. 8. §. 11) fentartással szemben birói mérlegelésnek a tárgyát nem képezheti felperesnek az az érvelése, hogy alperesnek a kiszolgáltatást megtagadó B) a. levele ellenében a követelés közigazgatási uton való érvényesítésének czélja nem volna. Minthogy pedig felperes nem mutatta ki hitelesen, hogy követelését a közigazgatási uton érvényesiteni megkisérlette és igy ezen ügy eldöntése ez idő szerint birói útra még nem tartozik : ennélfogva mindkét alsóbiróság végzését és az azt megelőzött eljárást az 1881 : LIX. t.-cz. 39. §. b) pontja alapján megsemmisiteni kellett. (Curia 1899, évi január 17-én 6958 1898. sz. a.) 76. A párbérkövetelés tekintetében a polgári pert közigazgatási hatósági eljárásnak kell megelőznie. Ha azonban a párbérkövetelést nem a lelkész, hanem annak engedményese érvényesiti, a párbér közjogi jellege többé fenn nem forogván, a követelés érvényesithetése első sorban is a bíróság elé tartozik. A kir. ministerium: A fennálló gyakorlat szerint a párbérszolgáltatás iránti követelés rendszerint első sorban közigazgatási uton érvényesitendő ugyan és csak a közigazgatási határozat jogerőre emelkedése után viheti az abban meg nem nyugvó fél ügyét a birói útra ; mégis a jelen esetben az által, hogy K. A. lelkész a párbérkövetelést egy harmadik személynek engedményezte és ezen engedmény alapján a kereset egy harmadik személy által indittatott meg, a magánjogi vonatkozás teljesen előtérbe lépett és a párbérnek az előzetes közigazgatási eljárás alapját képező azon közjogi jellege, hogy a párbér egyházi czélra szolgáló járandóságot képez, az engedményezés közbenjötténél fogva többé fenn nem forog; mihez képest megszűnt annak oka, hogy ez ügy gyei első sorban a közigazgatási hatóság foglalkozzék és igy a kir. bíróság tárgyi illetékessége volt megállapítandó. (1887 november 26-án I. M. 40330 1887. sz. a.) 77. A görög-keleti egyháznak az 1868 : IX. t.-cz.-ben szabályozott önkormányzati jogából folyóan annak megbirálása, hogy a görög-keleti lelkész fizetése az egyházközség által jogosan tartatott-e vissza vagy nem, nem tartozik birói útra, hanem a m. kir. kormány, illetve a m. kir. vallásés közoktatási ministerium hatáskörébe. A m. kir. Curia : A felebbezési biróság tényállása szerint felperes, mint t—i görög-keleti szerb protodiákon a t—i görög-keleti szerb hitközséget az ez által visszatartott lelkészi fizetésének kiadása iránt perelte be. Az 1868 : IX. t.-cz. 3. §-a értelmében a görög-keleti vallásúak jogositva vannak az egyházi, iskolai és ezekre vonatkozó alapítványi ügyeiket az ország törvényeinek korlátai között, Ö felsége legfelsőbb felügyeleti joga mellett, önállóan intézni, rendezni és az ö Felsége által jóváhagyandó szabályok értelmében saját közegeik utján önállóan kezelni és igazgatni. Ennek a törvényszakasznak értelmében az ö Felsége által 1868. aug. hó 10-én kibocsátott legfelsőbb rendeletben az önálló kezelésre és igazgatásra vonatkozó szabályok tüzetesen meg vannak határozva, az egyházközségek, egyházmegyék és a metropolita hatásköre, az eljáró közegek és az eljárási szabályok meg vannak állapítva, a netáni sérelmes határp2*