Magyar döntvénytár, 4. kötet (1905)

A polgári törvénykezési rendtartás. 67—68. §§. 197 Minthogy az 1868 : LIV. t.-cz. hatályban levő 66. §-ának b) pontja szerint, melytől eltérő intézkedést a kereskedelmi ügyekben követendő eljárást szabályozó fentebb idézett rendelet nem tartalmaz, több követelés egy keresetben összefoglalható, ha az a biróság, a melynél a kereset beadatott, az előterjesztett követelések mindenikére illetékes és minthogy az elsőbiróság, mint csődbiróság, a Csődtörvény 152. §-a értelmében a felperesek által 8222 1899. sz a. benyújtott keresetükben érvényesített visszakövetelési igény mindenikére illetékes és igy nincs törvényes alap arra. hogy a felperesek által más-más tárgyaknak a csődleltárból törlése és visszaadása iránt indított kereset visszautasittassék : az elsőbiróság végzésének megváltoztatásával stb. (1899 november 22-én 3158. sz. a.) A m. Jcir. Curia : A felfolyamodás hivatalból visszautasittatik, mert a másodbiróság végzése nem tartozik az 1881 : LIX. t.-cz. 59. §-ában megjelölt ama másodbirói végzések közé, a melyek ellen további jogorvoslatnak helye lenne. (1900 márczius 20-án 211. sz. a.) 67. §. Több felperestárs az eljárás egész folyamában egy személynek tekintetik. Ennélfogva a felperestársaknak ugyanazon egy keresetben és egy közös meghatalmazott által kell képviseltetniök. ^731. Jogközösségben nem álló több felperes ugyanazon egy cselekménynyel [okozott jogsérelem miatt nem léphet fel közös keresettel. (Semmitőszék 1873 deczember 28-án 19841. sz. a.) 732. A perrendtartás 67. §-ának szövegéből nem indokolható, hogy a felperesként fellépett feleknek az egész per folyama alatt okvetlenül egy közös ügyvéd által kelljen képviseltetniök, mert e/endelkezés csak a keresetre vonatkozik. (Curia 10465 1883. sz. a.) ^ 733. A perrendtartás 67. §-a csak arra vonatkozik, hogy a perben)ifelperesként álló több személy a pervitel és eljárás szempontjából mily tekintet alá essék; nem alkalmazható tehát oly esetben, midőn felperesként több személy lépvén fel, azok némelyike szabályszerűen állott perbe, némelyik pedig képviselethiány vagy más okból perben állónak nem tekinthető. (Curia 1890 április 29-én 7529/1889. sz. a.) "J 68. §. A beadott kereset kijavítása csak addig engedtetik meg, inig az ellenbeszéd elő nem terjesztetett. Ennek megtörténte után felperes se a kereseti kérelem jogalapját meg nem változtathatja, se a keresetlevélben foglalt követelését felébb nem emelheti. 734. Nem tekinthető a kereseti jogalap megváltoztatásának, ha felperes az elleniratban tagadott kereshetőségi joga igazolására a válaszban azt bizonyítja, hogy ő jogelődének engedményese és igy a kereseti igény érvényesítésére fel van jogosítva. (Curia 1872 április 30-án 2469. sz. a.)| 735. A kereset jogalapja megváltoztatható nem lévén : ha per során az derül ki, hogy felperesnek van ugyan alperes ellen követelése, de nem