Magyar döntvénytár, 4. kötet (1905)

A polgári törvénykezési rendtartás. 64. §. 191 különben ellenfelét terhelő bizonyítási kötelezettséget, azt, hogy a feljegyzéssel terhelt jószág nem zálogtárgy, az illetékes birtokbiróság előtt indítható önálló keresettel bizonyíthassa. Annál kevésbbé lehet azt megtagadni, mert valamely jogviszony létezésének vagy nem létezésének birói elismerését mindenki, a ki erre nézve jogi érdekeltségét beigazolja, önálló (praejudicialis) keresettel szorgalmazhatja. (Curia 1886 november 12-én hozott 36. sz. teljes ülési döntvény. Lásd az I. kötet 43. lapján.) 711. Valamely jogviszony létezésének vagy nem létezésének birói elismerését mindenki, a ki erre nézve jogi érdekeltségét beigazolja, önálló (praejudieialis) keresettel is szorgalmazhatja. (Curia 1889 szeptember 5-én 2952. sz. a.) 712. Eljárási szabályaink közbeszóló Ítéleteket nem ismernek és gyakorlatunk a praejudieialis kérdésekben hozott Ítéleteknek is, például a per tárgya iránti legitimatio kérdésében, csak annyiban enged helyet, a mennyiben a per eldöntése ilynemű praejudieialis kérdés eldöntésétől függvén, ez által a per végleges megoldást nyerhet. Nem lehet tehát helye közbeszóló Ítélet hozatalának oly esetben, ha praejudieialis kérdés fenn nem forog. Indokolás : Jelen esetben a per tárgyát a felperes és alperes közötti megbizási viszony alapján követelhető jutalom és költség iránti igény képezi, az tehát, hogy peres felek az eme jogviszony körében felperest megillető dij és költségre nézve kiegyeztek-e, hogy ez egyezmény kiterjedt-e a költség és kiadásra is és hogy kiterjedés esetében felperes a kapott összeggel kielégítettnek tekintendő-e és ha kielégítettnek nem tekinthető, felperest az egyezség alapján, vagy az egyezségnek szűkebb magyarázata esetében, a törvény értelmében a keresetben felszámított dij vagy költségből mi illeti mec : nem praejudieialis, hanem magát a per érdemét képező kérdést képezi, a mely kérdésekre nézve a másodbiróság érdemileg határozván, a másodbiróság elbírálása alatt a per érdemét eldöntő elsőbirósági Ítélet áll. Helytelenül határozott tehát a másodbiróság két irányban és pedig első sorban azért, mert jelenleg felperesnek személyes vagy a tárgy iránti legitimatio j a nem forogván kérdésben, a per érdemét képező kérdést helytelenül vonta a kereshetőségi jog kérdése alá és igy a per végleges elintézését helytelenül mellőzte, másodsorban pedig azért, mert a mennyiben a pert nem látta annyira tisztázva, hogy felperes követelése érdemében határozhasson és ez esetben feloldást látott szükségesnek, akkor nem Ítélet, hanem a perrendtartás 108. §-a értelmében végzés által kellett volna intézkednie. (Curia 1890 május 16-án 800. sz. a.) 713. Az a kérdés, hogy a peres felek közt létrejött-e alkalmi egyesülés iránt véglegesen megállapított szerződés vagyjnem, praejudieialis keresetnek tárgyát képezheti. A budapesti váltó- és kereskedelmi törvényszék : A kereset arra ]van alapítva, hogy peres felek között 1888. év elején oly megállapodás, illetőleg szerződés jött létre, hogy mindazon ügylet, mely külföldi dohányok eladása.