Magyar döntvénytár, 4. kötet (1905)

A polgári törvénykezési rendtartás. 64. §. kötelezni, mert már romló félben levő árut rakatott felperes részére az uszályhajóba, mely áru ezen állapota folytán megmelegedett, tehát a felelősség e miatt elsőrendű alperest terheli. Másodrendű alperest viszont az alapon fogta perbe, hogy kifogástalan jó minőségű kukoriczát vett át fuvarozás végett, de útközben, másodrendű alperes közegeinek hanyagsága folytán, az áru átnedvesedett és romlásnak indult. A mennyiben tehát az áru megromlása által neki kár okoztatott, a bizonyitási eljárás eredményéhez képest első- vagy másodrendű alperest kéri marasztalni. Kétséget nem szenved, hogy felperes ezen egymásnak ellentmondó állításai egymás mellett meg nem állhatnak és egymást ki is zárják, mert vagy romlott félben levő árut szállitott elsőrendű alperes, ekkor másodrendű alperest a vitatott mulasztás nem terheli, viszont, ha egészséges árut adott fel elsőrendű alperes, őt az iránt, hogy az áru útközben másodrendű alperes közegeinek gondatlansága folytán elromlott, felelősség nem terhelheti. De felperes a már idézett 64. §. intézkedése daczára határozottan nem is állítja, hogy a két körülmény közül melyik okozta az áru elromlását és ennek folytán megkárosítását, sőt ellenkezőleg, periratainak elsőrendű alperesre vonatkozó részében maga tagadja, állítván, hogy az áru jó minőségben és állapotban adatott fel és csak útközben ért átnedvesedés folytán romlott el, mig viszont másodrendű alperesre vonatkozó részében azt állítja, hogy az elsőrendű alperes által szállitott kukoricza teljesen száraz és egészséges volt és annak utközbeni elromlását másodrendű alperes közegei hanyagságának tulajdonítja. De azt is állítja, hogy tulajdonképpen azt, hogy az áru megromlását mi okozta, maga sem tudja, csak azt, hogy kára tényleg támadt és a dolog természetéből folyik, hogy az alperesek közül egyik vagy másik okozta és a felajánlott bizonyitási eljárásra tartozónak mondja kideriteni a kár okozóját. Tekintve azonban, hogy a birói határozat a per folyamán kifejtett tények és bizonyítékok alapján hozandó, ebből önként következik, hogy a követelő fél, tehát felperes, köteles első sorban határozott tényt felhozni, melyre követelését alapítja és ha a tény a felhozott bizonyíték által megállapítható, a törvények értelmében hozható a biró által határozat. A budapesti kir. Ítélőtábla: Az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja s a jelen pert érdemileg elbirálandónak kimondja, mert felperes keresetében a jogalapot és tényeket, melyekből követelését származtatja s melynek alapján alpereseknek felelősségét megállapittatni kéri, ugy első- és másodrendű alperest illetőleg is részletesen előadta s keresetének tartalma egyébként is megfelel az 1868 : LIV. t.-cz. 64. §-ában felsorolt kellékeknek ; annak a kérdésnek elbírálása pedig, hogy a kereseti állitások és a peres felek perbeli állításai alapján mennyiben állapitható meg a kártérítési kötelezettség egyik vagy másik alperes ellen, a per érdemére tartozik. A m. kir. Curia: Helybenhagyja, mert mindkét alperessel szemben a kereseti követelésnek tárgyát azon kárnak megtérítése képezi, melyet felperes a keresetlevélben körülirt áruban szenvedett s mert a követelés jelzett tárgyi azonossága mellett az, hogy a keresetben alperesek mindegyike a követelés tárgyához való más jogi vonatkozásánál fogva tétetik felelőssé, a kérdésben forgó kárért a keresetet határozatlanná nem teszi. (<iiria 1893 január 24-én 1791 1892. -sz. a.)