Magyar döntvénytár, 4. kötet (1905)

A polgári törvénykezési rendtartás. 64, §. kifejezetten alperes elleniratában nem is tett. Igaz, hogy ha a végrendelet e perben akként értelmeztetnék, hogy alperes a 2400 forint követelésnek D. I. részére netán megitélendő részét felperes javára az örökhagyó egyéb vagyonából pótolni tartozik, ebben az esetben a marasztalási összeg most még megállapítható nem lenne ; azonban ez nem szolgálhat okul arra, hogy a kereset mint időelőtti elutasittassék, mert a per tárgyát képező vitás kérdés — a végrendelet értelmezése — ezen esetben is elvi határozatta] teljes megoldást nyerhet. (Curia 1887 november 17-én 3405. sz. a.) ') 688. A kir. Curia 32. számú döntvénye a perek minden nemére, tehát a válóperekre is kiterjed. (Curia 1891 szeptember 1-én 22. sz. a.) 689. Ha felperes a végrendelet érvényesitésére és öröklési jogának megállapítására irányuló keresetében nem idézte az összes örökösöket perbe, keresete szabálytalan lesz ugyan, de ezen szabálytalanság semmiségi okot nem képez, hanem az ügy érdemleges elbírálására tartozik. (Curia 1887 február 15-én 6606. sz. a.) 690. A kereset nem annak elnevezése, hanem béltartalma szerint bírálandó meg. (Curia 1888 május 18-án 4457. sz. a.) 691. A hagyaték, mint ilyen, keresetileg fel nem léphet. (Curia 1889 június 14-én 10406. sz. a.) 692. Az oly kereset, melyben a felperes sem azokat a tényeket, melyekből követelését származtatja, sem azt a jogalapot, melynek alapján kereseti követelését érvényesíti, elő nem adta, s a mely hiányok miatt alperes meg nem jelenése esetére sem hozható a kereseti kérelemnek megfelelő Ítélet, a perfelvételi határnap kitűzésére nem alkalmas. ^ , . .„^ Indokok: Felperes keresete oda irányul, hogy alperes mint eladó arra köteleztessék, hogy a m—i számú telekkönyvi ingatlan felére nézve felperes tulajdonjogának bekebelezésére alkalmas okiratot adjon, ellenkező esetben pedig az eladott ingatlan-jutalék ezidő szerinti értékének megfizetésére köteleztessék. Felperes azonban keresetében azokat a tényeket, melyekből követelését származtatja, időrend szerint teljesen és világosan elő nem adta, jelesül fel nem hozta a szerződés létrejöttének időpontját és feltételeit, a kikötött és lefizetett vételár összegét és azt a jogalapot, melynek alapján megfelelő okirat kiállításának elmaradása esetén nem a vételár visszafizetését, hanem az ingatlan ezidő szerinti értékének megfizetését követelheti, még pedig arra való tekintet nélkül, hogy a tényleges birtokban van-e vagy sem ; mindezek kiemelése pedig jelen esetben annál lényegesebb, mert a kereseti ingatlan perben nem álló harmadik személyek telekkönyvi tulajdonát képezi. Az ügy ily állásában még alperes meg ') A sommás ügyekben előforduló időelőttiségre nézve lásd az 1893: XVIII, t.-cz. 15. §-a alatti eseteket.