Magyar döntvénytár, 4. kötet (1905)

182 A polgári törvénykezési rendtartás. 64. §. és keresztnevét bejegyzett czégük pótolja, mert végül ily társulatok perbeli képviseletére gyakran több, könnyen változás alá eső személy van jogositva és ezeknek minden netáni változtatásnál megkivánandó ujabbi kijelölése, valamint a fennebbiekhez képest nincs előirva, ugy nyilván az illető ügyek rendszeres folyamának nehezítésével járna. (Semmitőszék 1875 január 21-én 20416/1874. sz. a.) 660. A kereset azon fogyatkozásai, hogy a felperesek valamennyien nem névszerint, hanem részben csak összesítve lettek megnevezve és hogy a kérelemben kitüntetve nem lett, hogy a követelt egész összegből mindegyik felperes minő részt vesz igénybe, a válasziratban pótoltatván, a midőn valamennyi felperesek névszerint elősoroltattak és az arány, melyben mindegyik a kereseti összegből részesedni kiván, megjelölt s igy alkalma volt alperesnek e tekintetben is észrevételeit megtenni, a kereset eredeti hiányai miatt el nem utasítható. (Curia 1884 április 17-én és 18-án 1050. 1883. sz. a.) 661. Az a körülmény, hogy felperes keresetében a községi biró nevét tévesen jelölte meg, a kereset elutasítására indokul nem szolgálhat; mert Sz. községnek ezidő szerinti birája az idézést és a keresetet átvette és a községi képviselő-testülettől nyert meghatalmazás alapján perbe állott. De az az ok sem szolgálhat alapul a kereset elutasítására, hogy felperes keresetének külzetén a községi birónak alperesi minőségét közelebbről meg nem jelölte ; mert felperes keresete szerint a községi birót kifejezetten, ugy mint Sz. község volt úrbéres közönségének képviselőjét, idézte perbe és kérte marasztalni; a községi biró pedig az úrbéres közönséget törvényesen képviseli. (Budapesti tábla.) A m. kir. Curia: A másodbiróság Ítéletét indokaiból helybenhagyta. (1891 május 13-án 851. sz. a.) 662. Az a kereset, melyet felperesek a gróf K. nőágbeli családtagjai ellen intézték, a nélkül, hogy ezen családtagokat megnevezték volna, nélkülözi a perrendtartás 64. §-ának rendelkezése szerinti lényeges kellékeket. (Curia 1893 február 21-én 5221/1892. sz. a.) 663. Az, hogy felperes a német nyelven bejegyzett czégét hű magyar fordításban használva, keresetében magyar elnevezéssel lépett fel, a kereseti jogosultság kifogásolására indokul nem szolgálhat, ha az ugyanazonosság tekintetében kétely fenn nem forog. (Curia 1896 február 21-én G. 222. sz. a.) 664. Az a kérdés, hogy a per alatti követelés iránt felperes által a kereset jogosan indítottnak tekinthető-e, miután az a követelés csakis a kereset beadása után ruháztatott felperesre, a perügy érdeméhez tartozik. (Sem mitőszék 1869 augusztus 4-én 281. sz. a.)