Magyar döntvénytár, 4. kötet (1905)

10 A polgári törvénykezési rendtartás. 8. §. 44. A rendes bíróság az alkalmazott illetékes fegyelmi hatóságának elhatározási köréhe eső tények valóságát és a kiszabott fegyelmi büntetés mérvét felülvizsgálni jogosítva nincsen, hanem a rendes bíróság elbírálási jogkörébe egyedül az a kérdés tartozhat, vájjon a hivatalától elmozdított terhére rótt cselekmények olyan természetüek-e, melyek a nyugdijszabályzaí érteimébea a nyugdíjigény elvesztését vonhatják-e maguk után. (Curia 1901. november 19-én 220. sz. a.) 45. Az állami tisztviselőnek a törvény alapján járó illetményeire vonatkozó vitás kérdéseknek megbirálása a bíróságok hatáskörébe nem tartozik. A kir. -Ítélőtábla: Az 1893 : IV. t.-cz. 16. §-a szerint azokra a kérdésekre nézve, a melyek az állami tisztviselőket, altiszteket és szolgákat' a törvény alapján megillető illetményekre való igényből erednek, valamint az ebből az igényből folyólag az államkincstárral szemben támasztott követelésekre nézve a határozat hozatalára, minden más eljárás kizárásával, az illető minister illetékes. Az idézett törvénynek ebből a rendelkezéséből tehát nyilvánvaló, hogy állami tistviselőnek a törvény alapján járó illetményeire vonatkozó vitás kérdéseknek megbirálása a biróságok birói hatásköre alól kivonatott. Nem változtat ezen a jelen esetben fennforgó az a körülmény sem, hogy a felperes nem szolgálati illetmények kiszolgáltatása, hanem az ezeknek összegével egyenlő összegű kártérítés iránt inditotta keresetét, mert a kártérítési kötelezettség kérdése nem dönthető el annak a kérdésnek megbirálása nélkül, hogy a felperesnek a közszolgálatból való elbocsátása jogosan vagy jogtalanul történt. Ennek a kérdésnek megbirálása pedig, a fentebb idézett törvény értelmében, a biróság elé nem tartozhatik. A m. kir. Curia: Helybenhagyja olyiértelemben, hogy a kereset tárgyának megbirálása a biróságok hatáskörébe nem^ tartozik. (1901 november 19-én 6609.) 46. Az 1886: XXII. t.-cz. 95. §-ának abból a rendelkezéséből folyóan, hogy a közigazgatási tisztviselők ellen, a vagyoni felelősség megállapítása esetén, a kártérítési kereset a rendes biróság előtt indítható, az következik, hogy a vagyoni felelősségnek érintetlen hagyása mellett a biróság feladata mindazokat a körülményeket megállapítani, melyekből a kártérítés és a kár mennyisége függ, vagyis, hogy a fegyelmileg sújtott cselekményből vagy mulasztásból minő tényleges kár származott, és ebben a bíróságot az a szempont nem gátolhatja, hogy a vagyoni felelősség a fegyelmi határozatban már bizonyos számszerűleg meghatározott összegre állapíttatott meg. (Curia 1901 deczember 30-án G. 465. sz. a., Gr. VII. k. 244. 1.) 47. Annak elbírálása, hogy katonai szolgálat közben az előljáró tiszt részéről alantasaival szemben elkövetett valamely cselekmény jogellenesnek tekintendc-e vagy sem, nem a polgári bíróságnak, hanem az illető katonai hatóságnak hatásköréhez tartozik, a mely azt a tényleges katonai szolgálatban álló egyénekre nézve fennálló katonai szabályok alapján bírálja el. Ha az illetékes katonai hatóság egy ilyen cselekményt vizsgálat