Magyar döntvénytár, 4. kötet (1905)

Az 1881 :LIX. t.-ez. 7. 163 568. Az ügyvédi kamara és a bíróságok közt felmerülő illetőségi összeütközések nem tartoznak az 1881 : LIX. t.-cz. 7. §-a alá, miután ezen törvényszakasz csak a hazai bíróságok között felmerülő összeütközésekről intézkedik. (Curia 1881 deczember hó 14-én 22255. sz. a.) 569. Illetőségi összeütközés esetében az illetékesség kérdésében hozott jogerejü alsóbb bírósági határozatok nem kötik a Curiát> mely az 1881. évi LIX. t.-ez. 7. §-ánál fogva egyedül van hivatva a bíróságok közt felmerült s hozzá hivatalból felterjesztett illetőségi összeütközéseket elintézni. (Curia 1883 június 19-én 3673. sz. a.) 570. A hazai bíróságok közt nem szabad illetőségi összeütközésnek támadni ott, hol az illetőség kérdése a perrendtartás értelmében már jogérvényesen el van döntve. (Curia 1883 deczember 19-én 7741. sz. a.) 571. Azon eset elintézése, midőn egyik bíróság a másiknak megkeresése teljesítését az 1858 : LIV. t.-cz. 60. §-a s az 1869 : IV. t.-cz. 23. §-a elienére megtagadja, nem képez illetőségi összeütközést. (Caria 1884 február 14-én 695. sz. a.) 572. Illetőségi összeütközés nem keletkezik akkor, midőn valamely bíróság magát illetéktelennek nyilvánítván, eljárását a nélkül, hogy az ügyet eljárás végett egy másik, szerinte illetékes bírósághoz áttenné, megtagadja s erről a felet értesiti. Ily esetben azon fél, a kinek kérelme ellenére a bíróság az eljárást megtagadta, élhet felebbviteli jogorvoslattal. Az 1881. évi LIX. t.-cz. 7. §-a értelmében hivatva van a kir. Curia határozni az illetőségi összeütközések felett oly esetben, midőn valamely bíróság a maga illetőségi körének egy másik bíróság által lett megsértését panaszolja, vagy a midőn valamely bíróság az előtte folyamatba tett ügyben magát illetéktelennek találván, átteszi az ügyet a szerinte illetékes bírósághoz, az utóbbi pedig szintén illetéktelennek nyilvánítja magát és a két bíróság egyike hivatalból, nem a felek kérelmére, jelentést tesz a kir. Curiának. (Curia 1884 május 16-án 3304. sz. a.) 573. Oly esetben, midőn valamely bíróság a keresetet elfogadta, ennek tárgyalására határnapot tűzött ki és a tárgyalást a felekkel megtartotta, a bíróságok közötti illetőségi oly összeütközésről többé nem lehet szó, mely a 7. §-hoz képest a Curia által érdemileg elintéztetnék. (Curia 1884 szeptember 11-én 5288. sz. a.) 574. Ha a vitás kérdés az, hogy mindenik bíróság a másik területén fekvőnek állítja a kérvény tárgyát képező ingatlant, annak kinyomozására a Curia az 1881 : LIX. t.-cz. 7. §-a érteimében hivatva nincsen, hogy a szóban forgó ingatlan a természetben tényleg melyik telekkönyvi hatóság területén fekszik. Ennek kinyomozása s megállapítása az illető telekkönyvi hatóságnak Lépezi feladatát, valamint továbbá az is, hogy a mennyiben minden ingatlan 11*