Magyar döntvénytár, 4. kötet (1905)

164 Az 1881 : LIX. t.-cz. 7. §. annak a községnek a telekjegyzőkönyvében veendő fel, melynek területén fekszik, ha esetleg helytelenül a szóban forgó ingatlan nem annak a községnek telekjegyzőkönyvében volna felvéve, melyben az a közigazgatási beosztás szerint tartozik, előzetesen a téves telekkönyvi felvétel az 1902. évi április 15-én 8688. sz. a. kibocsátott ministeri rendelet értelmében helyesbittessék. — (Döntvénytár III. f., IV.p.) 575. A kir. Curia elintézése alá tartozó illetőségi összeütközés fenn nem forog akkor, ha az ügy jogerejü birói határozattal befejeztetett a nélkül, hogy az eljárt bíróság részéről illetőségi eljárás panaszoltatott volna.! (Curia 1884 szeptember 18-án 6255. sz. a.) 576. Az 1881: LIX. t.-cz. 7. §-a alkalmazást nem talál oly esetben, midőn az egyik bíróság a keresetet, mint illetőségéhez nem tartozót, hivatalból visszautasította az illetékes bíróságnak hivatalból kijelölése nélkül és midőn ezután az ugyanazon tárgyra vonatkozó kereset más bíróságnál adatott be. (Curia 1885 január 9-én 1105. sz. a.) 577. Midőn a fél igényének érvényesítésével más bírósághoz utasíttatott és ez a nála folyamatba tett ügy elintézését az ő hatáskörébe szintén nem tartozónak találta: az előbbi bíróság a felet az első beadványára hozott végzésre egyszerűen nem utasíthatja, hanem a megváltozott körülményekkel szemben megfelelő uj határozatot kell hoznia. (Curia 1886 február 18-án 6275/1885. sz. a.) 578. Illetőségi összeütközés nem foroghat fenn, ha a birtokbizonyitványért folyamodó a két bíróságnak őt kérelmével elutasító végzése ellen jogorvoslattal nem él és a két bíróság egymással e tárgyban nem érintkezett. (Curia 1886 október 22-én 6364. sz. a.) 579. Akkor, ha az összeütközés másodfokulag ítélő bíróság között (jelen esetben törvényszék mint felebbviteli fok és kir. tábla közt) merült fel, a felterjesztést megtenni az összeütközést előidéző határozatok hozatalában résztvevő bíróságok egyike van hivatva, és pedig a midőn mindkét bíróság egymás határozatának előzetes ismerete nélkül hozta végzését, az, a melynek felebbviteli hatásköre alá tartozó bírósághoz az ügy az utóbb hozott határozat elleni jogorvoslat utján a Curia elbírálása alá nem kerülhetett. (Curia 1889 november 5-én 8459. sz. a.) 580. Az 1881 : LIX. t.-cz. 7. §.-a a Curia haiáskörébe csak azon kérdéseket utalja, a melyek ugyanazon ügyre vonatkozólag több bíróság illetékességének vagy hatáskörének kiterjedését érintik s ennélfogva azon kérdést teszik vitássá, hogy a fennforgó ügyben több bíróság közül melyik van hivatva eljárni. Ha azonban a vitás kérdést az képezi, hogy a nyújtott jogsegélynek a megkeresett bíróság eljárása körében felmerült és általa megállapított költségét a megkereső bíróság tartozik-e viselni,