Magyar döntvénytár, 4. kötet (1905)

Az 1881": XVII. t.-ez. 72. §. 159 558. A csődbíróság, mint külön ügybiróság hatáskörébe csak azok az ügyek tartoznak, melyeket a törvény mint a csődbíróság hatáskörébe tarto­zókat világosan megjelöl, a csődnyitás előtt keletkezett s a tömeg által átvett haszonbérleti szerződés alapján a tömeg ellen indított kereset pedig azok közé nem sorozható. Az ily kereset tehát jogosan érvényesith3tő a szerződésileg kikötött bíróság előtt. (Curia 1890 június 20-án 845. sz. a.) 559. A csődbíróság csak annyiban képez ügybiróságot, a mennyiben azon perek, melyek a csődtörvény áital a csődbíróság elé utasíttattak, ez elől el nem vonathatnak, de ez nem zárja ki a perrendtartás 51. §. második bekezdésének alkalmazását. A kir. ítélőtábla : A csődbíróság mint ügybiróság csak azokban a perekben járhat el, melyek a Csődtörvény által kifejezetten hozzá vannak utasitva és melyek közé a Csődtörvény 145. §-a által szabályozott külön perek is tartoznak ; oly követelések azonban, melyek jogérvényes birói véghatározat vagy birói egyezségek alapján jelentettek be, valódiságukra nézve a csődbiróság előtt a Csődtörvénynek már idézett 145. §-a értelmében csak a jogérvényes véghatározat vagy egyezség keletkezése után felmerült tények alapján támadhatók meg, a véghatározat vagy egyezségnek, az azok alapjául szolgált ügyletek mint véghatározat vagy egyezséget megelőző tények alapján, megtámadása pedig az 1881 :XVlI. t.-cz. ZQ. és követ­kező §§-aiban szabályozott megtámadási per útjára tartozik. Minthogy pedig felperes keresetében alperesnek birói egyezségen alapuló követelését nem az egyezség keletkezése után felmerült tények, hanem az annak alapjául szolgált ügyletnek a csőd hitelezőkkel szemben érvénytelensége alapján támadta meg, alperes követelésének a bejelentésben kért osztályo­zását pedig sem a felszámolásnál, sem keresetében nem kifogásolta, kere­sete ennélfogva nem a csődbiróság hatáskörébe tartozó külön pert, hanem a köztörvényi biróság elé tartozó megtámadási pert képez, mely felett a csődbiróság nem itélnet: ez okból a keresetet már az első biróság tartozott volna hivatalból visszautasítani. — Kir. Curia : A táblának végzése a főügyre nézve megváltoztatik és a másodfokú biróság a per érdemleges megvizsgálására utasittatik. Indokolás : A csődbiróság csak annyiban képez ügyoiróságot, a mennyiben azon perek, melyek a Csődtörvény által a csőd­bíróság elé utasíttattak, ez elől el nem vonathatnak, de ez nem zárja ki a perrendtartás 51. §. második bekezdésének alkalmazását a csődbiróság előtt folyamatba tett oly perekre nézve, melyek ügybiróság elé nem tar­toznak. Minthogy pedig jelen perben alperes a hatáskör ellen kifogást nem tett és igy a csoduiróság, a perrendtartás fentebb idézett §-a szerint, arra nézve illetékessé vált: ennélfogva a másod biróság a peres eljárást helyes ok nélkül semmisítvén meg, azt az 1881 : LiX. t.-cz. 39. §. c) pontja alapján a per érdemleges és igy a perköltségre is kiterjedő felülvizsgálatára kellett utasítani. (Kir. Curia 1890 szeptemoer 23-án 1133. sz. a.) 560. Az a kérdés, hogy a per tárgya bejelentés alá esik-e vagy nem, illetőségi összeütközés tárgyát rendszerint nem is képezheti, miután a beje­lentést megtenni és áttéteit kérni az egyes íiiteiezo tartozván, ha a peroen eljárt biróság a pert felfüggeszti is, a pert a csődúAfóságnoz áttenni a csőd-

Next

/
Thumbnails
Contents