Magyar döntvénytár, 4. kötet (1905)

A polgári törvénykezési rendtartás. 35. §. 145 számlaviteli kivonat törvényesen meghitelesittetett, három év alatt azon hely bírósága előtt perelhetők be, hol a könyvek vitetnek. Minthogy pedig a kereset szerint felperes tokaji bejegyzett kereskedő s az A) alatt csatolt számlában az áruk kiszolgáltatásának, illetőleg az ügylet létrejöttének időpontjául az 1890. év van megjelölve, minthogy továbbá az a körül­mény, hogy az A) számlában a hitelben kiszolgáltatott áruk részletesen felsorolva nincsenek, az illetőség kérdésénél annál kevésbbé jöhet tekin­tetbe, mert alperesek a csatolt számlát nem kifogásolták: a neheztelt végzés megváltoztatásával, az 1868 : LIV. t.-cz. 35. §-ának 2. bekezdése alapján, a járásbíróság illetőségét megállapítani kellett. (Budapesti ítélő­tábla 1891 márczius 16-án 9771. sz. a.) 498. A perrendtartás 35. §-ának 2. bekezdése alapján a könyvkivonat­ban mutatkozó »egyenleg« is perelhető. Indokolás: Az elsőbiróság helyi illetősége meg volt állapítandó, mert felperes, a kinek bejegyzett kereskedői minősége kétségbe nem vona­tott, az A) alatti könyvkivonat alapján az abban javára mutatkozó egyenle­get perli; mert a bejegyzett kereskedő a kereskedelmi törvény 31. §-ában meghatározott időn belül könyvkivonati követelését, bárminő jogczimen alapuljon is, feltéve, hogy az természeténél fogva a kereskedelmi köny­vekbe való bejegyzés tárgyát képezheti, a perrendtartás 35. §-ának 2. bekezdése értelmében a kereskedelmi könyvek vitelének helyére nézve illetékes biróság előtt perelheti s mert felperes a kereseti követelését az alperessel kötött kereskedelmi ügyletből származtatván, e követelés a kereskedelmi könyvekbe való bevezetés tárgyát képezheti, annak elbírá­lása pedig, hogy felperes alperest a könyvkivonat vitás tételeivel helyesen terhelte-e meg (tartozatlan fizetésről van szó), nem e helyre, hanem aa ügy érdemére tartozik. (Budapesti ítélőtábla.) A m. kir. Curia: Alperes felfolyamodását hivatalból visszautasí­totta az 1881 : LIX. t.-cz. 59. §-ának 4. pontja értelmében, 1891 szep­tember 12-én 814. sz. a. 499. Ha felperes azt az ügyletet, melyből a kereseti követelést származ­tatja, a kereskedelmi czégjegyzékbe történt bejegyzése előtt kötötte, a biróság illetékessége a perrendtartás 35. §-ának 2. bekezdése alapján meg nem állapitható. (Budapesti Ítélőtábla 1894 márczius 15-én 824. sz. a. 500. A keresk. törvény 31. §-ának rendelkezése szerint csak bejegyzett kereskedőknek szabályszerűen vezetett könyvei képezhetvén bizonyítékot, az iparosok akár tartoznak azok közé, kiket az 1875: XXXVII. t.-cz. 5. §-a a bejegyzési kötelezettség alól mentésit, akár nem, számlabeli követelései­ket a könyvek vitelének helyén a perrendtartás 35. §-ának 2. bekezdése alapján — minthogy egyébként könyveiknek bizonyító ereje egyáltalán nincs — csak az esetben érvényesíthetik, ha magukat a kereskedelmi czégjegyzékbe bevezettetik. (Budapesti keresk. törvényszék 1894 deczember 10-én E. 6. sz. a.) Grecsák: Magyar Döntvénytár. IV. 10

Next

/
Thumbnails
Contents