Magyar döntvénytár, 4. kötet (1905)

146 A polgári törvénykezési rendtartás. 35. §. 501. A könyvkivonati követelések a könyvvitel helyének illetékes birósága előtt a keresk. törvény 31. §-ában a kereskedelmi könyvek bizonyító erejére nézve meghatározott időtartam — azaz kereskedők ellenében a peressé vált bejegyzés keltétől számítandó tiz év, nem-kereskedők ellenében pedig ugyancsak a peressé vált bejegyzés keltétől számítandó két év alatt — perelhetők be. (Budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék 1895 augusztus 22-én E. 277. sz. a.) 502. A ezégnek a törlése a könyvek bizonyító erejét meg nem szünteti. Minthogy pedis a perrendtartás 35. §-ának 2. bekezdésében szabályozott birói illetékesség a kereskedelmi könyvek bizonyító erejének képezi folyományát, a kereskedelmi törvény 31. §-ában meghatározott időn belül a törölt ezégnek a tulajdonosa is perelhet azon helynek a bíróságánál, a hol könyveit vitte. (Budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék 1895 szeptember 19-én E. 324. sz. a.) 503. Az üzlet köréhez tartozó, megkötött kereskedelmi ügylet nem teljesítéséből származtatott kártérítési keresetre az a tény, hogy felperes mint bejegyzett kereskedő kártérítési követelését kereskedelmi könyvébe bevezette és azt könyvkivonat alapján perii, megállapítja annak a bíróságnak az illetőségét, a meiynek területén a könyvek vitetnek. (Szegedi kir. Ítélőtábla. A határozattárba felvétetett 1897 június 28-án 12. sz. a. Az indokolást lásd I. k. 286. lapján.) 504. A könyvekbe történt bevezetés tényén, melyen a perrendtartás 35. §-ának 2. bekezdése szerinti illetékesség alapszik, a követelés átruházása mitsem változtat és az engedményező könyvei az engedményes által indított perben is bizonyítékul szolgálnak. Indokolás: A könyvvitel helyének illetékességét addig és annyiban lehet igénybe venni, a meddig és a< mennyiben a könyveket a bizonyitó erő megilleti. Minthogy pedig a könyvekbe történt bevezetés tényén, melyen a 35. §. 2. pontja szerinti illetékesség alapszik, a követelés átruházása mitsem változtat, és az engedményező könyvei az engedményes által inditott perben is bizonyitékul szolgálhatnak, minthogy a felperes, a kereseti előadás szerint, mely az illetékesség kérdésének elbirálásánál irányadó, az A) alatti könyvkivonatra hivatkozva, a K. testvérek ezégnek reá átruházott követelését érvényesiti alperesek ellen, minthogy a nevezett czég a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszéknél vezetett társas czégjegyzékek XIII. k. 1. lapján van bevezetve, minthogy végül L. J. harmadrendű alperes, mint kezes, a kit a K. T. 270. §-a szerint egyetemleges felelősség terhel, a perrendtartás 77. §-ának rendelkezéséhez képest ugyanazon perbe idézhető, mely az egyenes adósok ellen indíttatott: mindezeknél fogva a neheztelt végzés megváltoztatásával az elsőbiróságnak illetékességét megállapítani kellett. (Budapesti Ítélőtábla 1899 május 5-én 1125. sz. a. és Budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék 1901 május_22-én E. 153. sz. a.) j