Magyar döntvénytár, 4. kötet (1905)

A polgári törvénykezési rendtartás. 35. §. 143 alapján saját (a bizományos) személyes bírósága előtt a megbízót megperelheti. (Budapesti Ítélőtábla 1882 június 12-én 2544. sz. a.) 492. A helyi illetékesség nem bejegyzett kereskedő könyvkivonata alapján meg nem állapitható.; mert a kereskedelmi törvény 16. §-a szerint a be nem jegyzett kereskedő a kereskedők részére megállapított jogokban nem részesülhet és igy felperes a perrendtartás 35. §-ában a könyvkivonati és számlakövetelések tekintetében a kereskedők részére megállapított azon jogot, a mely szerint a könyvek vitelének helyén levő járásbíróság előtt perelhetne, a kereset indításakor igénybe nem vehette, a más helyen lakó alperes ellen indított jelen személyes keresetre nézve tehát a perrendtartás 30. §-a alapján ezen kir. járásbíróság helyileg illetékesnek nem tekinthető. (Budapesti Ítélőtábla 1884 február 7-én 5807 1883. és 5763/1885. sz. a.) 493. A perrendtartás 35. §-a szerint könyvkivonati követelések azon hely bírósága előtt lévén perelhetők, hol a könyvek vitetnek, ha ugyanazon helyen több hasonfoku bíróság van, azok hely tekintetében egyenlően illetékesek. Még azon esetben is tehát, ha felperes kereskedelmi telepe Budapesten az V. kerületben volna, az eljáró IV. kerületi járásbíróság előtt, mint illetékes helyi bíróság előtt, jogosan indíthatta meg keresetét. (Budapesti ítélőtábla 1884 október 16-án 3063. sz. a.) 494. Ha a helyi illetékesség a kereskedelmi könyvek vitelének helyéhez képest a perrendtartás 35. §-a alapján állapittatik meg, illetékesnek az a bíróság mondandó ki, melynek területén a könyvek a per indításakor vezettetnek és nem az a bíróság, melynek területén a könyvek a kereseti ügylet létrejöttekor vitettek. (Budapesti Ítélőtábla 979'1884. sz. a.) 495. Bejegyzett kereskedő a könyvkivonati követelést kereskedő ellen a kereskedelmi törvény 31. §-ában meghatározott tiz éven belül perelheti a könyvek vitelének helyén. A perrendtartás 35. §-ának második bekezdésében meghatározott illetőség nem személyhez kötött jog, hanem a könyvkivonati követeléssel jár; tehát igénybevehető a bejegyzett kereskedő jogutóda által is. A czég feloszlása vagy kitörlése nem változtat ezen az illetőségen, mert a könyvkivonati követelésekre nézve megállapított kivételes illetőség addig áll fenn, a mig a kereskedelmi könyvek bizonyító ereje tart. (Budapesti tábla 1893 szeptember 7-én 3417. sz. a.) (Hasonlóan a budapesti Ítélőtábla 1891 október 12-én 5276. sz. a.)