Magyar döntvénytár, 4. kötet (1905)

142 A polgári törvénykezési rendtartás. 35. §. 488. A könyvvitel helyének illetőségét a perrendtartás 35. §-a a kereskedelmi könyvek bizonyító erejének időtartamára állapította meg. Minthogy pedig ezen időtartam az 1875: XXXVII. t.-cz. 31. §-a által kereskedők ellenében tiz évre, nemkereskedők ellenében pedig két évre terjesztetett ki: ennélfogva az 1875. évi XXXVII. t.-cz. életbelépte óta könyvkivonat és számlakövetelések tiz, illetve két év alatt perelhetők be azon hely bírósága előtt, hol a könyvek vitetnek. (Budapesti Ítélőtábla 1882 október 11-én 3801. és 1889. szeptember 5-én 6254. sz. a.) v 489. Ha a kereseti követelés jogczime kártérítési kötelezettségre van fektetve, ugyanaz egyszerű könyvkivonati követelésnek nem tekinthető. Indokolás : A kereskedelmi törvény 25. §-ának az az intézkedése, mely szerint minden kereskedő ügyleteit és vagyoni állását feltüntető könyveket köteles vezetni, semmiesetre sem magyarázható akként, hogy az általa kötött kereskedelmi ügyletekből netalán felmerült kártérítési igények is a könyvekben kitüntetendők legyenek. Az A) alatti könyvkivonat ennélfogva az eljáró törvényszék helyi illetőségének megállapítására alapul nem szolgálhatván, felperesi keresetre nézve az eljáró törvényszék, miután alperes Brünnben lakik, a perrendtartás 35. §-ának első bekezdése értelmében csak ugy volna illetékes, ha az a jogügylet, melyből alperes kártérítési kötelezettsége származtatik, az eljáró törvényszék területén létrejött vagy ott teljesítendő lett volna. (Budapesti ítélőtábla 3671 1882. sz. a.) Ellenkező: J) 490. Az a kérdés, hogy a kereseti követelés jogosan vezettetett-e be a felperes könyveibe, neu az illetékesség, hanem az ügy érdemének keretében képezi eldöntés tárgyát. Indokolás: A perrendtartás 35. §-ának 2. pontja szerint könyvkivonati és számlakövetelések annak a helynek bírósága előtt perelhetők, hol a könyvek vitetnek. Felperes bejegyzett kereskedő — ennek ellenkezőjét alperes nem is állította — felperesnek tehát joga van egy könyvkivonatra alapított követelésnek érvényesítése czéljából a saját bolt helyének, illetve a könyvvezetés helyének bíróságához fordulni. Alperesnek az a védekezése, hogy a kárkövetelés nem képezheti elkönyvelés tárgyát, figyelembe nem jöhet, mert a birói illetékesség a bejegyzett kereskedőnek rendes törvényszerű könyvkivonatára alapíttatván, az a kérdés, jogosan vezettettek-e be a tételek a követelő fél könyvébe ? az ügy érdemének keretében képezi elbírálás tárgyát. (Budapesti Ítélőtábla 1880 augusztus 30-án 6366. sz. a.) 491. A bizományos jogosítva, sőt kötelezve lévén a bizományi viszonyból eredő követelését elkönyvelni, ezen követelésekre nézve könyvkivonat J) Az előbbi határozat csak akkor indokolt, ha a könyvkivonatból kitűnik, hogy a kár nem valamely kereskedelmi ügyletből, hanem más kártérítési czimból. jelesül büntetendő cselekményből vagy szerződésen kivüü kártételből származik.