Magyar döntvénytár, 4. kötet (1905)

A polgári törvénykezési rendtartás. 33—34. §. 135 458. Külföldi társaságnak ama kárt okozó cselekményeiből keletkezett kárkövetelések elbírálására, a melyeket külföldön követett el, a hazai bíróságok illetékessége meg nem állapitható. Budapesti Ítélőtábla: Felperes keresetét kártérítésre alapitja; azt adva elő, hogy alperes a kárt okozó cselekményt Boszniában, tehát külföldön követte el. Nem vitás, hogy alperes czégnek a főtelepe Bécsbenvagyis külföldön van, Budapesten pedig csak fiókteleppel bir. Ily körül, mények közt alperes külföldi társaságnak lévén tekintendő, ama kárt okozó cselekményeiből keletkezett kárkövetelések elbírálására, a melyeket külföldön követett el, a hazai bíróságok illetékessége meg nem állapitható ; mert az 1868 : LIV. t.-cz. 33. §-ának ama rendelkezése, hogy a társulatok, melyeknek igazgatósága az országon kivül létezik, az ország területén levő ama helynek bírósága alá tartoznak, hol a képviselőség székel, és a 49. §. ama rendelkezése, hogy több egyenlően illetékes bíróság közt szabadon választhat a felperes, csakis ugy értelmezhető, hogy a külföldi társaságnak a magyar állam területén levő fióktelepének az ügyletei vagy cselekményéből keletkező jogigények érvényesíthetők a hazai bíróságok előtt és a mennyiben a külföldi társaság a magyar állam területén több fiókteleppel bir, felperes csak ezek közt választhat szabadon ; ellenben a külföldi társaságnak külföldön kötött ügyleteiből, avagy külföldön elkövetett cselekményeiből keletkezett jogigények elbírálására, a hazai bíróságok illetékességgel nem birnak. Kitűnik ez a kereskedelmi törvény 211. §. 4. és 6. pontjának, ugy az 1878 : XXII. t.-cz. 2. §-ának ama rendelkezéséből is, a mely szerint a hazai fióktelep képviselője a külföldi czéget csakis a fióktelep ügyleteiből eredő ügyekben képviseli és a hazai törvények rsakis a hazai fióktelep ügyleteire nyerhetnek alkalmazást. Mindezek alapján tehát, az elsőfokú biróság végzésének megváltoztatásával, a birói illetőséget leszállitani és felperest az alperesnek okozott költségek megfizetésére kötelezni kellett. (1900. június 25-én 3605. st. a.) (Curia: A felfolyamodást hivatalból visszautasítja. 1900 november 29-én 5721 sz. a.) 459. Ha a közkereseti társaság nem is jogi személy, mégis több egyén érdekét magában egyesítő közös vállalat (czég), mindenesetre oly intézmény, a melynek minősége, jogi természete és az általa létesített jogviszonyok azon állam törvényei szerint itélendők meg, a mely államhoz ez a társaság kereskedelmi telepének helye szerint tartozik, vagyis ha a közkereseti társaság mint ilyen kötelezettséget vállal, első sorban is ez a társaság mint ilyen jöhet számításba, s ha mint ilyen, valamely külföldi állam törvénye alá tartozik, a külföldi jogszabályok határozott sérelme nélkül nem lehet a társaság mellőzésével annak egyes tagjait belföldön azon a czimen perbevonni, mivel ez az egyes tag esetleg belföldi. (Curia 1901 február 28-án 1101/1900. sz. a.) 34. §. Idegenek, a mennyiben az országban megpereíhetők. rendes szállásuk vagy netáni birtokuk illetősége alá tartoznak. 460. Külföldi uralkodó fejedelem, személyes keresetek tekintetében, csak azon esetben tartozik a hazai rendes bíróságok illetősége alá, ha magát ezen bíróságok illetőségének önként alávetette. (Semmitőszék 12772 1875. sz. a.)