Magyar döntvénytár, 4. kötet (1905)

112 Az 1881 : LIX. t.-cz. 5. §. belügyministeriumnak 1891. évi július 20-án 49,970. sz. a. kelt hivatalos értesítése kétségtelenné teszik, hogy a jelen visszahelyezési per tárgyát képező területnek Magyarországhoz avagy Gácsországhoz való tartozósága a két állam között megállapítva és elismerve nincs és hogy ez iránt a két állam kormányai között tárgyalások vannak folyamatban. Minthogy a hazai stb. (mint fent) addig, a mig a kérdéses területre vonatkozó állami fennhatóság kérdése az államkormányok között folyamatban levő tárgyalások során eldöntve nem lesz, bíróilag meg nem állapitható, hogy az e terület birtoklása iránt felmerült vitás magánjogi igények elbírálására a hazai vagy gácsországi bíróság bir-e illetékességgel ? ez oknál fogva kellett, az alsóbiróságok ítéleteinek feloldása mellett, a jelen perbeli eljárást felfüggeszteni stb. (Curia 1892 február 24-én 876. sz. a.) 341. A birói hatáskör megállapításánál csakis a kérelem lehet irányadó és a bíróság nincsen jogosítva az egységes kereset egyes tételeit szétválasztani és ezek egyikére a hatáskört megállapítani, másikra pedig leszállítani. (Curia 1893 április 7-én 889. sz. a.) 342. Annak megállapítása és tanúsítása, vájjon vaiamely-terület tényleg a magyar államhoz tartozik-e s tényleg a magyar állam gyakorolja-e rajta az állami fennhatósági jogokat, kizárólag az államhatalmat képviselő kir. kormány és pedig^a kir. ministerelnöknek a kir. belügyministerhez 8921 deczember 15-én 2498\ sz. a. intézett átirata szerint a kormány nevében a belügyminister hatásköréhez tartozik és a magyar bíróságok oly esetekben, a midőn előttük valamely területnek a magyar államhoz való tartozósága kétségbevonatik, a birói hatáskör megállapítására vonatkozó határozatukat egyedül a kir. belügyminister kijelentésére és tanúsítására alapítják. (Curia 1898 október 27-én 9961. sz. a.) 343. Az 1881 : LIX. t.-cz. 5. §-a értelmében oly esetben, midőn a bíróság illetéktelensége a birói illetőség ellen rendes időben megtett kifogás folytán mondatik ki, a periratoknak az illetékes bírósághoz való áttétele nem foghat helyet, hanem ez esetben a bíróság illetőségének leszállítása és a felmerült perköltségek feletti határozat hozatala mellett a kereset felperesnek visszaadandó, ha azonban rendes időben illetőség elleni kifogás nem emeltetett, de a) az ügy minősége folytán, vagy b) a felek kifogása folytán a per folyama alatt tűnnék ki valamely bírónak illetéktelensége vagy érdekeltsége, c) ha az érdekeltség a per folyama alatt állott be, d) ha az illetéktelenségét a kir. ítélőtábla veszi észre és mondja ki, és végül, ha a bíróküldés szüksége csak az eljárás folyamában merült fel, eme hivatalból figyelembe veendő illetékíelenség eseteiben az illetőség leszállítása s addig felmerült költségek feletti határozat hozatala mellett a periratoknak az illetékes bírósághoz leendő áttétele is kimondandó, tekintet nélkül arra, hógy az ügy hasonló kisebb vagy nagyobb hatáskörű bírósághoz tartozik-e ; ez esetben, ha az iratoknak az illetékes bírósághoz való áttételét a kir. rfeiojáblá mondja ki, az eljárt bíróság ítélete, az azt megelőzött bírói eljárással együtt, hivatalból megsemmisítendő. (Marosvásárhelyi kir. ítélőtábla 1892 január 16-án 4. sz. a. .és Curia 1902 szeptember 23-án 6370. sz. á.J . v